Az OECD egyetért a gyors újraindítást célzó magyar gazdaságpolitikával

Nincs véleménykülönbség abban, hogy a kormány a gazdaság újraindítását – többek között – a munkát terhelő adók további csökkentésével segíti.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a mai napon virtuálisan mutatta be a magyar gazdaságra vonatkozó 2021-es tanulmányát. Az általában kétévenként készülő tanulmányában az OECD átfogó képet fest a magyar gazdaság aktuális kihívásairól és ajánlásokat fogalmaz meg a gazdaságpolitikának.

A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság dinamikusan maga mögött hagyja a világjárvány okozta gazdasági visszaesést, de a korábban látott robusztus fejlődéhez szükség lesz a termelékenység növekedésére, miután a munkaerő további bevonásából adódó lehetőségek kimerülnek. Ennek oka az, hogy az inaktívak, tehát a nem dolgozó, de álláskeresőként sem nyilvántartottak száma magas, többségük nem akar elhelyezkedni a nyitott pozíciókban, vagy valamilyen más okból nem tud munkát vállalni.

A szervezet – a kormány álláspontjával összhangban – a termelékenység fokozásának fontos mozgatórugójaként jelöli meg a munkaerő képzettségének és a mobilitásának javítását, valamint a munkaerőpiaci integráció további növelését. Javasolja a bölcsődei férőhelyek számának folytatólagos növelését, hogy a kismamák könnyebben, rugalmasabban térhessenek vissza a munkaerőpiacra, amennyiben ez a szándékuk – ez ugyancsak harmonizál a kormány elképzeléseivel.

A munkaerőhiány már most is érezteti hatását, ugyanakkor ezt a munkaerő mobilitásának növelésével mérsékelni lehetne, mivel egyes régiókban még jelentős a munkanélküliség. A közlekedés javítása és a lakhatás biztosítása lehetővé tenné, hogy az ilyen területekről a munkaerőhiányos régiók felé mozduljon a munkaerő.

A szervezet egyetért azzal, hogy a kormány a gazdaság újraindítását – többek között – a munkát terhelő adók további csökkentésével és célzott, támogató költségvetési politikával segíti – közölte lapunkkal a Pénzügyminisztérium.

Az infláció kezelésére a Magyar Nemzeti Banknak az alapkamat fokozatos emelését javasolja a szervezet,

míg a digitalizáció terén a kormányzati szolgáltatások online elérésének további szélesítését és az e-kormányzati szolgáltatások külföldi illetőségű vállalatokra való kiterjesztését ajánlják. Ez történetesen megegyezik azokkal az új intézkedésekkel, amelyeket a Nemzeti Versenyképességi Tanács tegnap javasolt a kormánynak.

Növelni kell a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát, hogy a kismamák, ha szeretnének, visszatérhessenek a munkaerőpiacra
Fotó: Kovács Tibor / Somogyi Hírlap

Ugyancsak fontosnak tartja az OECD, hogy a cégek gyorsan alkalmazkodjanak az új digitális technológiákhoz. A magyar gazdaság igen erősen exportorientált, ezért megviselte a nemzetközi kereskedelmet visszavető járvány, megfékezve a 2016–2019 közti gyors fejlődést, melynek során nagymértékben nőttek a jövedelmek, és a munkanélküliség a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.

„Az ajánlások túlnyomó többségét hasznosnak és megvalósíthatónak ítéli meg a kormány, csupán néhány esetben különbözik a megítélésünk, így

nem illeszkedik a kormány gazdaságpolitikai filozófiájába az ingatlanadó növelése vagy az egységes áfakulcs bevezetése” – írta a pénzügyi tárca.

A gazdasági növekedés terén az OECD ez évi előrejelzése egyelőre elmarad más nemzetközi szervezetek és pénzintézetek előrejelzéseitől. A gazdaság tavaly 5,1 százalékkal esett vissza a járvány hatására, a jelentés szerint ezt idén 4,6 százalékos, jövőre pedig öt százalékos növekedés követheti. Ezzel szemben

az Európai Bizottság 6,3 százalékos,

a Nemzetközi Valutaalap 6,2 százalékos,

a Világbank pedig hatszázalékos növekedést vetít előre a magyar gazdaság vonatkozásában.

Ennek oka, hogy az OECD a Gazdasági kilátások című kiadványának június eleji megjelentetése óta

még nem frissítette az előrejelzését, és ez az országtanulmány lezárásáig sem történt meg. A bemutató során az OECD nem vitatta, hogy ez az előrejelzése immár idejétmúlt, és ennél magasabb dinamikára lehet számítani.

Ugyanakkor a 2022-es öt százalék feletti előrejelzése nagyságrendileg egybevág a kormány, az IMF és az Európai Bizottság előrejelzésével is.

Mindeközben rövid távú kockázatok is jelentkezhetnek, mint például a globális csiphiány, ami a magyar autógyártást fékezheti. Ha ezek véget érnek, akkor a gazdaságpolitikának immár a hosszabb távú kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a társadalom elöregedése és ezzel együtt a rendelkezésre álló munkaerő létszámának óhatatlan csökkenése.