Közzétette a állami beruházó az uniós közbeszerzési közlönyben az M76-os gyorsforgalmi út Fenékpuszta (Keszthely közvetlen környezete) − Zalaegerszeg közötti szakasz kivitelezési munkáira vonatkozó ajánlati felhívást. Az autóút építése három szakaszban valósul meg. Az első részben az M76-os Fenékpuszta és Sármellék közötti kétszer két sávos út épül meg 11 kilométer hosszon. A nyomvonal a jelenleg kivitelezés alatt álló M76-os fenékpusztai csomópontjából indul. A második részben
a Sármellék – Zalaegerszeg keleti csomópont közötti 23,6 kilométert kell megépíteni.
Korábban már megépült a Zalaegerszeghez közeli Alsónemesapáti térségében a leendő M9–76-os számú főút különszintű csomópontja, és Alsónemesapáti felé egy rövid szakasz, amely mint városkapu biztosítja Zalaegerszeg kapcsolatát keleti irányból a gyorsforgalmi úti hálózathoz.
A harmadik részben a megyeközpontot elkerülő út keleti és északi csomópontja közötti szakasza épül meg 9,2 kilométer hosszúságban.
A nyomvonal az épülő ZalaZone autóipari tesztpálya fejlesztési területe és a meglévő 74-es főút főút között, azzal csaknem párhuzamosan halad. Az északi csomópontban
a tesztpálya délkeleti részén felüljáró rendszert alakítanak ki a 74-es főúttal, amely kapcsolatot biztosít Zalaegerszeg északi térségével, a tesztpályával, és a 761-os számú úttal. A nyomvonal északról kerüli el a fejlesztés alatt lévő Zalaegerszeg Logisztikai Központot, és délről határolja a 7328 jelű út két oldalán kijelölt zalaszentiváni ipari park területeket.
Az M76-os Balatonszentgyörgy−M7-es autópálya közötti szakaszát már tavaly ősszel átadták a forgalomnak, jelenleg pedig kivitelezés alatt áll a gyorsforgalmi út Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti része. Amikor döntés született a zalai megyeközpont bekapcsolásáról a gyorsforgalmi hálózatba, a cél az volt, hogy az ott lakók gyorsforgalmi úton érjék el az autópálya hálózatot. Azóta módosult a koncepció,
az M76-os nemcsak bekötőút lesz, hanem átlós hálózati elemmé válik az országos rendszerben.
A Budapestről kiinduló egy számjegyű gyorsforgalmi utak (M1-től M7-ig) vagy már elérték az országhatárt, vagy kivitelezés, előkészítés előtt áll ez a munka. Az M2-es esetében a közelmúltban hirdették ki a tervpályázatot, az M3-as folytatásaként az M49-es Mátészalka és a határ között részre vonatkozóan már kiválasztották a tervezőt. Az M4-es már elérte a határt, bár az Alföldön jelentős részek még építésre várnak. Az M6-os Bóly–országhatár szakasz alapkövét már elhelyezték.
A kormányzat másik fontos célja a megyeszékhelyek és kiemelkedően fontos városok elérése gyorsforgalmi úton. Ez a célkitűzés gyakran nem esik egybe a sugárirányú sztrádák fejlesztésével, ezért olyan gyorsforgalmi szakaszokat is megépítenek, amelyek elvezetnek az egy számjegyű autópályáktól. Ilyen bekötő út épült Egerhez, illetve jelenleg is épül Kaposvár, valamint Békéscsaba felé. És ilyennek készült az M76-os is, amely a zalai megyeszékhelyet köti össze az M7-es autópályával. Csakhogy ezek a sugárirányú rendszerhez nem illeszkedő elemek
azt a lehetőséget rejtik, hogy átlós irányú utak fejlődjenek ki belőlük. Sopronhoz megépült az M85-ös Csornától, de ezzel bővült a gyorsforgalmi úton elérhető határállomások száma is. Zalaegerszeg dél-keleti irányban csatlakozik az M7-eshez, de északi irányban a 8-as úthoz (M9), északnyugat felé pedig az M76-os meghosszabbításaként Körmendhez, amely az M86-oson Szombathellyel, illetve Kőszeg felé az országhatárral kapcsolódhat.
Ha ez a folyosó elkészül, akkor az Ausztriából Magyarországon keresztül a Balkánra igyekvő kamionoknak nem kell Budapestig, az M0-sig utazniuk, elkerülhetik a zsúfolt közép-magyarországi régiót. Hasonló célt szolgál a Dunántúl közepén az előkészítés előtt álló Komárom–Székesfehérvár–M8-as útvonal, amely a dunaújvárosi autópálya-hídon juttatja át forgalmat az M5-ösre.
