Nőtt a foglalkoztatottság a hazai elsődleges munkaerőpiacon júliusban, 4,7 millió volt a 15–74 éves foglalkoztatottak havi átlagos létszáma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ugyanebben az időszakban a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság.
2021. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 62 ezer fővel több, 4,647 millió fő volt.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 16 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4,549 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,3 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel, 2,425 millió főre, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 78,2 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezer fővel, 2,124 millió főre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 68,4 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek száma 2021 júliusában 189 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt, míg júniusban a mutató 4 százalékon állt. A 2021. május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 197 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt.
Korcsoportok szerinti bontásban az látható, hogy a 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,1 százalékponttal, 14,7 százalékra mérséklődött. Az összes munkanélküli több mint egyötöde a fiatalok közül került ki a május–júliusi időszakban. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent.
A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Idén július végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 28,4 százalékkal, 262 ezer főre csökkent.
Visszatérhet a munkaerőhiány
A foglalkoztatottak létszámának emelkedésében szezonális hatások is közrejátszanak, azonban jelentős szerepe van benne a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának is – közölte a friss adatok kapcsán Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. Szerinte pozitívum továbbá, hogy a korlátozások feloldása óta fokozatosan emelkedik az aktivitás is, vagyis egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Kedvező az is, hogy a foglalkoztatás a hazai elsődleges munkaerőpiacon bővül, míg a közfoglalkoztatottak száma összességében stagnál, a külföldi telephelyeken dolgozóké pedig mérséklődik. Előretekintve arra lehet számítani, hogy amennyiben nem kerül sor széles körű lezárásokra, a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet, míg a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alá csökkenhet. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, vagyis a munkaerőhiány jelensége visszatérhet, ami pedig felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen is azokban az ágazatokban jelent majd nehézséget az üres álláshelyek feltöltésénél, amelyek a járványhelyzetben jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el és amelyek még a kilábalás folyamatában vannak, ilyen például a turizmus – fogalmazott az elemző.
Borítókép: MTI/Rosta Tibor
