A magyar gazdaság rekordmértékű második negyedéves növekedése egészséges szerkezetet mutat. A bruttó hazai termék (GDP) a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott mutatók szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a szóban forgó időszakban.
A szám megjelenése előtt már kedvező volt, hogy júniusban 27,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés éves összevetésben. Szintén jó jel, hogy a megkötött új szerződések mennyisége 65,9 százalékkal bővült.
Az ágazat érdemben húzta felfelé a második negyedévi gazdasági növekedést. Jó eséllyel az építőipar az év további részében is támogatja majd a gazdaság lendületét. Ez igaz lehet az iparra is, amely 22 százalékkal nőtt éves alapon júniusban, a statisztikai hivatal pedig azt is közölte, hogy termelés volumene 13 százalékkal meghaladta a járvány előtti, 2019. júniusi szintet. Az elemzők itt úgy kalkulálnak, hogy a következő hónapokban további fokozatos élénkülés következik, amelyet új kapacitások várható üzembe helyezése is támogat. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ipari termelés jelentős mértékben járul hozzá a GDP idei növekedéséhez. Ez még akkor is igaz lehet, ha egyes területeket kedvezőtlenül érint bizonyos alapanyagok hiánya. Így például az autóiparban gondokat okoz a csiphiány. Ezzel együtt az ipar is gyorsan kilábalt a válságból, a járvány harmadik hulláma már nem okozott a korábbiakhoz hasonló bizonytalan helyzetet.
A Központi Statisztikai Hivatal szintén minap közölte a kiskereskedelmi forgalom alakulását, amely júniusban a nyers adat szerint 6,2, míg naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A második negyedévben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 7,2 százalékkal nőtt a forgalom az első negyedévi 3,2 százalékos csökkenés után. Ez is azt mutatja, hogy a gazdaságot sikerült újraindítani. A szakértők arra számítanak, hogy a fogyasztás rendkívül dinamikus növekedést mutat majd a továbbiakban is. A forgalom emelkedését segíti a harmadik hullám alatt elhalasztott fogyasztás pótlása is. A bővülést esetleg az fékezheti, ha a járvány miatt ismét a korábbihoz hasonló korlátozásokat kell bevezetni. Az viszont biztosan kedvező, hogy a foglalkoztatás is rekordmértékűre emelkedett, emiatt akár munkaerőhiány is kialakulhat egy-egy területen, ami hozzájárul a bérek emelkedéséhez. Ebből pedig profitál a kiskereskedelem is.
Szintén a gazdaság újraindulását jelzi, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma több mint másfélszeresére nőtt júniusban 2020 júniusához képest.
Igaz, ez a terület még nem nyerte vissza a válság előtti állapotát, mert a vendégéjszakák száma elmarad a járvány kitörése előtti év, 2019 júniusához képest.
Mindent egybevetve az elemzők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a gazdaság idei növekedése eléri, de akár meg is haladhatja a nyolc százalékot. A következő év is ígéretesnek tűnik. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője nemrégiben arra is felhívta a figyelmet, hogy
2022-ben a személyi jövedelemadó visszatérítése, a rendőröknek tervezett féléves bónusz, a további egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj kéthetes részlete és a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.
(Borítókép: Az építőipar érdemben húzta felfelé a második negyedévi növekedést. Fotó: Havran Zoltán)
