– Átrendeződött a Balatonhoz irányuló turizmus: míg nyáron az egy napra érkező látogatók száma hét százalékkal csökkent, a hét közben több napra Balatonhoz utazók száma harminc százalékkal emelkedett a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és a mobilcellaadatok alapján – mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a Somogyi Hírlap III. Balatoni Médiahajóján. Az MTI tudósítása szerint kifejtette:
a kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el.
Beszélt arról is, hogy az idei nyár országosan is kiemelkedő volt. Júniusban 65, júliusban húsz, augusztusban tíz százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint egy évvel korábban, főleg a belföldi turizmusnak köszönhetően. Ebben szerepe volt a Széchenyi-, illetve Szép-kártya bővülő lehetőségeinek és rugalmasabbá váló felhasználásának. Emlékeztetett arra, hogy a Balatonhoz az elmúlt években 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott. Kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) folytatásában a tervek szerint két fő tématerület lesz. Az egyik a kastélyok és várak fejlesztése, a másik az eddig kimaradó terület, a gyógyfürdők fejlesztése, ami a Balatonnál valószínűleg Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt fogja érinteni.
Witzmann Mihály, Siófok és térsége fideszes országgyűlési képviselője lapunknak nyilatkozva
a balatoni strandok ingyenessé tételét követelő ellenzéki demagógiára utalva jelezte: választókörzete nyolc településének együttesen 9,5 kilométer hosszú partszakaszán 22 szabadstrand várja a fürdőzőket.
– Siófok és térsége is jól teljesített ebben a szezonban, érzékelhető volt a turisztikai célú kormányzati támogatások hatása, a fizetős és szabadstrandok megújulása, a szálláshely-korszerűsítések. Az állami támogatások összege megközelítette a hatvanmilliárd forintot. Jutott a forrásból kórházfejlesztésre, új szennyvíztelepet kapott a város, megtörtént a Sió-zsilip teljes rekonstrukciója, és épül a települést elkerülő út is – sorolta a Magyar Nemzetnek. – Jól látszik, hogy ezekben a fejlesztésekben nem az önkormányzati, hanem az állami szerepvállalás a hangsúlyos – tette hozzá Witzmann
Mihály.
Borítókép: Bach Máté
