A tavalyi, rekordalacsony európai baracktermést is alulmúlja az idei esztendő. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában komoly pusztítást végzett a gyümölcsösökben a kontinenst sújtó tavaszi fagyhullám, amely a barackfélék virágzásának idején érkezett.
Emiatt az elmúlt harminc év legrosszabb őszibarack- és nektarintermése az idei.
Olaszország, Spanyolország, Görögország és Franciaország az Európai Unió legnagyobb nektarin- és őszibaracktermesztő országai. A fagykárok még a legmodernebb technológiával rendelkező ültetvényeken is komoly pusztítást végeztek. Ennek következménye, hogy mind a fogyasztásra, mind a feldolgozóipar számára értékesített gyümölcsből komoly hiány alakult ki.
A szezon végére a nektarin, az őszibarack és a laposbarack várható termésmennyiségét mindössze 1,87 millió tonnára becsülik, ami nagyjából a fele az átlagosnak mondható évben mért 3,5-4 millió tonnának. A várható termésmennyiség legnagyobb része, 883 millió tonna nektarin, 767 millió tonna pedig őszibarack. Ebből a kimondottan az ipari felhasználásra jutó mennyiség valamivel több mint félmillió tonna.
Az unió legnagyobb őszibarack- és nektarintermesztő országában, Olaszországban már tavaly is negatív rekordokat döntött a termés, az idei mennyiség pedig még a 2020-ast is alulmúlhatja, az elmúlt öt év átlagának pedig mindössze a felét érheti el.
Spanyolországban valamivel kisebb volt a tavaszi fagyok okozta pusztítás, mint Olaszországban vagy Franciaországban, ám így is legalább a negyedével csökkent a legkeresettebb barackfélék kínálata az előző öt év átlagához képest. Spanyolország a legnagyobb termelője az egyre keresettebb laposbaracknak. Az idén a pogácsabarackként is ismert gyümölcs mennyisége 250 ezer tonna körül alakulhat. Az ipar nem szenvedett érdemi alapanyag-kiesést, a feldolgozásra szánt baracktermés a tavalyihoz hasonló.
A mediterrán államokban a tavasz első heteiben okozott károkat a fagy, ám ezeken a vidékeken március első heteiben már több gyümölcsféle is virágzásnak indul. Ezzel szemben Franciaországban – hasonlóan hazánkhoz – az áprilisi hideghullám pusztított. Emiatt ugyan kisebb lehet a dél-európai országokhoz képest az idei kiesés, de egy átlagos év termésének így is csak a harmadát szedhetik a francia gazdák. A legfőbb európai baracktermő-területek közül Franciaország az összes mennyiség tizedét adhatja.
Ezzel szemben Görögországban a feldolgozóiparban, elsősorban a konzerviparban okozott sokkot a fagykárok miatt jelentősen alulmaradó termés. Az élelmiszeripar szereplőihez 2003 óta nem érkezett olyan kevés, helyben termesztett barack, mint az idén. Mind a tavalyi évhez, mind az elmúlt öt év átlagához képest mintegy ötven százalékkal kevesebb barackot tudtak szedni a görög ültetvényekről a gazdák. Emiatt a 2020-ashoz képest a duplájára nőtt az átvételi ár, a feldolgozók gyakorlatilag a legrosszabb minőségű barackhoz is aranyáron jutnak hozzá.
A rendkívül rossz 2021-es termésmennyiségek miatt nemcsak a friss gyümölcsként értékesített barackfélék, de az őszibarackból készült befőttek, konzervek és más feldolgozott termékek fogyasztói ára is jelentősen emelkedett az Európai Unióban.
A szűkös kínálat érződik az árakon
Magyarországon sem kímélte a csonthéjasokat, így a barackot sem a tavaszi európai fagyhullám. A kajszibaracktermés gyakorlatilag megsemmisült az ország legnagyobb termőtáján, a Dél-Alföldön és a nyugati határ menti ültetvényeken. Az őszibarack is károsodott, az átlag alatti belföldi mennyiség az árakat – részben az európai kínálat visszaesése miatt is – jelentősen növelte: a tavalyihoz képest átlagosan ötven százalékkal kell többet fizetni a gyümölcsért. Hazánk a belföldi termés mellett importra szorul, ám a behozott nektarin és őszibarack mennyisége nagyot esett, a múlt évhez képest 20-25 százalékkal csökkent.
Borítókép: Havran Zoltán
