A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján Balatoni András igazgató számolt be az inflációs jelentés főbb megállapításairól. A szakember elmondta, hogy az infláció magasabb pályát fut be, mint korábban számítottak rá, így később tér vissza a célszintre. A harmadik negyedév eddigi időszaka alapján évi 8 százalékos gazdasági növekedést számolnak, jövőre 5-6 százalék, 2023-ban 3-4 százalék lehet az adat. A hazai gazdaság kilábalása így Európa élmezőnyében van.
A munkaerő-piaci adatok kedvezőek, a versenyszférában csúcson van a foglalkoztatottság, ugyanakkor már munkaerőhiány is jelentkezik egyes ágazatokban, ami gátolja a további növekedést, igaz, ez a hatékonyság növelésére ösztönzi a cégeket. A háztartások jövedelme idén is és jövőre is növekszik, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor nem volt olyan erős (igaz, a turizmus elmaradt). A szolgáltatások fogyasztása ugyanakkor növekszik, erre többet költünk, és ugyancsak nő a lakásfelújításra fordított összeg, vagyis a háztartások beruházása is gyorsan növekedik, gyorsabban, mint a rendelkezésre álló jövedelem.
A vállalati beruházások is élénkülnek, így a teljes makrogazdasági beruházási ráta 28-29 százalék körül lesz, ami a három legmagasabb érték között van Európában. Több ágazatban jelen van a kínálati akadozás (csiphiány), a járműgyártásban a cégek kétharmada jelzi ezt. A kereslet megvan, így a kínálat nem tud lépést tartani ezzel, ugyanakkor ellensúlyozza ezt, hogy felpörgött az akkumulátorgyártás is az utóbbi időben.
Rövidtávon az infláció mindenhol megugrott, ahol gyorsan indult újra a gazdaság, de a gyors, határozott proaktív kamatemelés megteszi hatását, és vélhetően a hiányhelyzet is megszűnik az iparban, hiszen a piacgazdaságban, ha valamit jól el lehet adni, rögtön kapacitásbővítéssel reagálnak a termelők.
Az MNB előrejelzése szerint idén 5 százalék felett marad az infláció, és a maginfláció is emelkedik, meghaladja a 4 százalékot, utóbbiban azonban viszonylag gyors csökkenésre számítanak az idei egyszeri hatások miatt, amelyek a jövő évi adatra már nem lesznek hatással. A teljes inflációs adat tekintetében ugyanez a jövő év második felére valósulhat meg, vagyis akkor térhet vissza az áremelkedés üteme a 3 százalékos célszintre. Balatoni András hangsúlyozta, hogy az inflációs kockázatok mindazonáltal felfelé mutatnak.
