A világ energiatermelésének és -fogyasztásának újabb, évről évre fokozódó problémájára hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA): a szervezet 2018-as felmérése alapján a világ összes épületében a beltéri levegő hűtése érdekében üzemeltetett légkondicionáló berendezések vagy ventilátorok az ingatlanok energiafogyasztásának közel egyötödéért felelősek.
A teljes villamosenergia-fogyasztás tíz százalékát pedig kizárólag csak hűtésre hasznosítja az emberiség, amely a fokozódó emberi igények és forrósodó nyaraknak köszönhetően biztosan tovább növekszik majd
– állapítja meg az Oecomomus Gazdaságkutató Alapítvány. Míg Japánban vagy az Amerikai Egyesült Államokban a háztartások több mint kilencven százalékának van légkondija, addig ez az arány a világ két legnépesebb országában még meglehetősen alacsony. Bár Kínában a hatvan százalékot is eléri a beltéri léghűtés biztosítása, Indiában ugyanez az arány alig ötszázalékos.
Az IEA Jövő hűtése című jelentésében azzal számol, hogy 2050-re a légkondik száma a hőmérséklet drasztikus emelkedésével várhatóan 5,6 milliárdra nő világszerte a jelenlegi 1,6 milliárdos darabszámról. Kiemelve azt is, hogy ezzel összhangban a beltéri hűtőberendezések által táplált villamosenergia-fogyasztás igénye háromszorosára növekszik, mivel az eszközök az egyes országokban eltérő hatékonyságúak.
Az Oeconomus tanulmánya idézi az Eurostat adatait, amelyek szerint az Európai Unión belül az előállított villamos energia közel negyven százaléka származik hagyományos, fosszilis energiából, míg a megújuló energiahordozók által termelt áram felhasználása 35 százalékon áll. A tagállamokon belül ugyanakkor jelentős eltérés figyelhető meg a részarányok tekintetében. Miközben például Cipruson és Máltán a fosszilis energiából származó áram kilencven százalék körül alakul, addig Franciaországban ez az érték kevesebb mint tíz százalék. Az US Energy Information Administration (EIA) adatai alapján az Egyesült Államokban 2020-ban a több mint négyezermilliárd kilowattóra villamos áram közel hatvan százalékát termelték hagyományos energiahordozók elégetésével, miközben alig húszszázalékos a megújuló források részesedése.
A Morgan Stanley legfrissebb elemzése alapján 2050-ig bezárólag a világon összesen közel 50 ezermilliárd dollár értékben kellene beruházni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés sikeresen megfékezhető lehessen.
A nemzetközi befektetési bank a megoldást öt kiemelt terület fejlesztésében látja. Elsőként a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez 14 ezermilliárd dolláros beruházás lenne szükséges ahhoz, hogy az arány a jelenlegi 37 százalékos szintről az évszázad közepére nyolcvanszázalékosra javulhasson. A további négy fejlesztési területként a Morgan Stanley a hidrogén energiát jelölte meg, mintegy húszezermilliárd dollárral, az elektromos autókat 11 ezermilliárd dollárral, a bioüzemanyagokat 2,7 ezermilliárddal, míg a kibocsátáscsökkentést és tárolás fejlesztését 2,5 ezermilliárd dollárral.
Egyre forróbbak a nyarak
A National Centers for Environmental Information 2020-as évi Global Climate riportja alapján a tavalyi év hivatalosan is a Föld történetének második legmelegebb évének számít: mind a szárazföld, mind az óceánok felszíni hőmérséklete átlagosan 0,98 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a XX. század átlaga. Ugyanakkor a 150 évre visszatekintő adatgyűjtés során továbbra is 2016-ban mérték a legmagasabb átlagos hőmérsékletet világszerte, akkor kereken egy fokkal volt melegebb az időjárás. Ráadásul Európán belül 2,16 Celsius-fokkal volt magasabb 2020-ban az átlagos hőmérséklet, ezzel az első olyan év következett be a kontinens történelmében, amikor az eltérés meghaladta a kétfokos értéket.
