időjárás 28°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo
A klímaberendezések fokozott használata tovább emeli a villamos áram iránti keresletet

Nagy ára van a légkondicionálásnak

Horváth Éva
2021.09.09. 06:22 2021.09.09. 11:14
Nagy ára van a légkondicionálásnak

A globális klímaváltozás okai között évről évre növekvő probléma, hogy a villamosenergia-felhasználás mennyiségének növekedésén túl az előállítás módja is fokozottan terheli és szennyezi a környezetet. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján a 2050-ig tartó villamosenergia-kereslet növekedésének közel negyven százalékáért a hűtés felel majd.

A világ energiatermelésének és -fogyasztásának újabb, évről évre fokozódó problémájára hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA): a szervezet 2018-as felmérése alapján a világ összes épületében a beltéri levegő hűtése érdekében üzemeltetett légkondicionáló berendezések vagy ventilátorok az ingatlanok energiafogyasztásának közel egyötödéért felelősek. 

A teljes villamosenergia-fogyasztás tíz százalékát pedig kizárólag csak hűtésre hasznosítja az emberiség, amely a fokozódó emberi igények és forrósodó nyaraknak köszönhetően biztosan tovább növekszik majd

– állapítja meg az Oecomomus Gazdaságkutató Alapítvány. Míg Japánban vagy az Amerikai Egyesült Államokban a háztartások több mint kilencven százalékának van légkondija, addig ez az arány a világ két legnépesebb országában még meglehetősen alacsony. Bár Kínában a hatvan százalékot is eléri a beltéri léghűtés biztosítása, Indiában ugyanez az arány alig ötszázalékos.

Fotó: Berán Dániel

Az IEA Jövő hűtése című jelentésé­ben azzal számol, hogy 2050-re a légkondik száma a hőmérséklet drasztikus emelkedésével várhatóan 5,6 mil­liárdra nő világszerte a jelenlegi 1,6 milliárdos darabszámról. Kiemelve azt is, hogy ezzel összhangban a beltéri hűtőberendezések által táplált villamosenergia-fogyasztás igénye háromszorosára növekszik, mivel az eszközök az egyes országokban eltérő hatékonyságúak. 

Az Oeco­nomus tanulmánya idézi az Eurostat adatait, amelyek szerint az Európai Unión belül az előállított villamos energia közel negyven százaléka származik hagyományos, fosszilis energiából, míg a megújuló energiahordozók által termelt áram felhasználása 35 százalékon áll. A tagállamokon belül ugyanakkor jelentős eltérés figyelhető meg a részarányok tekintetében. Miközben például Cipruson és Máltán a fosszilis energiából származó áram kilencven százalék körül alakul, addig Franciaországban ez az érték kevesebb mint tíz százalék. Az US Energy Information Administration (EIA) adatai alapján az Egyesült Államokban 2020-ban a több mint négyezermilliárd kilowattóra villamos áram közel hatvan százalékát termelték hagyományos energiahordozók elégetésével, miközben alig húszszázalékos a megújuló források részesedése.

A Morgan Stanley legfrissebb elemzése alapján 2050-ig bezárólag a világon összesen közel 50 ezermil­liárd dollár értékben kellene beruházni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés sikeresen megfékezhető lehessen.

A nemzetközi befektetési bank a megoldást öt kiemelt terület fejlesztésében látja. Elsőként a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez 14 ezermilliárd dolláros beruházás lenne szükséges ahhoz, hogy az arány a jelenlegi 37 százalékos szintről az évszázad közepére nyolcvanszázalékosra javulhasson. A további négy fejlesztési területként a Morgan Stanley a hidrogén energiát jelölte meg, mintegy húszezermilliárd dollárral, az elektromos autókat 11 ezermil­liárd dollárral, a bioüzemanyagokat 2,7 ezermilliárddal, míg a kibocsátáscsökkentést és tárolás fejlesztését 2,5 ezermilliárd dollárral.

Egyre forróbbak a nyarak
A National Centers for Environmental Information 2020-as évi Global Climate riportja alapján a tavalyi év hivatalosan is a Föld történetének második legmelegebb évének számít: mind a szárazföld, mind az óceánok felszíni hőmérséklete átlagosan 0,98 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a XX. század átlaga. Ugyanakkor a 150 évre visszatekintő adatgyűjtés során továbbra is 2016-ban mérték a legmagasabb átlagos hőmérsékletet világszerte, akkor kereken egy fokkal volt melegebb az időjárás. Ráadásul Európán belül 2,16 Celsius-fokkal volt magasabb 2020-ban az átlagos hőmérséklet, ezzel az első olyan év következett be a kontinens történelmében, amikor az eltérés meghaladta a kétfokos értéket. 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.