Mivel a Fertő-part-fejlesztés helyszíne elidegeníthetetlen állami terület, annak egyetlen része sem kerülhet magánkézbe. Állami korszerűsítés zajlik a közösségi területek átalakításával, még véletlenül sem lehet NER-es lenyúlásról vagy kisajátításról beszélni a Fertő tó hazai oldalán, ám a baloldal mégis megpróbálja elferdíteni a valóságot. Hetek óta kardoskodnak a vidéki Magyarország legnagyobb turisztikai beruházása ellen, azt hangoztatják, hogy a Balaton után erre a különösen értékes területre is rátette a kezét a kormány.
A leghangosabb vádnak a Fertő tavi cölöpházak elbontása tűnik. Azt állítják, hogy a bérelt állami területen álló, magántulajdonú felépítmények elbontásával az eddig háborítatlan természetvédelmi körzetben folyik látványosan a kisajátítás, amiből viszont egy szó sem igaz. A hangulatkeltés sokkal inkább egyéni érdekeket szolgál a tó osztrák oldalán – tudtuk meg. Megírtuk: a rémhírekkel ellentétben az állami vagyonkezelő idén januárban felmondta a cölöpházak bérlőivel a mederhasználati szerződéseket azzal, hogy 90 napon belül el kell bontani a közüzemi, környezet- és katasztrófavédelmi szempontból elavult építményeket – ezt egy korábbi jogszabály is rögzítette, ahogy azt is, hogy az állami cég erről a követelésről nem mondhatott le.
A hetvenes-nyolcvanas években épült cölöpházak kezdetben vállalati üdülőkként üzemeltek, a rendszerváltás után többségük viszont osztrák magánemberek magánnyaralója lett, egészen a 2017-es tűzesetig, amikor egy javítási munka közben kipattant szikra miatt leégett a házak fele, és nagyjából öt maradt külföldi kézben. Az illegális szemétlerakó helyekkel teli nádasok között lévő privát cölöpépületek felújítása viszont magánérdek lett volna, azt nem lehetett állami forrásból finanszírozni, míg a közösségi területek fejlesztése mindenki hasznára, közös célok szolgálatára válik. Utóbbiról szól a Fertő-part beruházás, amelyről az sem igaz, hogy világörökségi területen gázol bele a természeti és épített kincseinkbe.
A tény ugyanis az, hogy a Fertő-táj, a tó és környezete – mind hazai, mind osztrák részen – 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, azonban a védett terület maga a Fertő–Neusiedler See kultúrtáj és nem az épített környezet.
Így az egykori vízitelep egyetlen épülete – például a cölöpházak – sem képviselt épített világörökségi értéket – erről például a fejlesztés tervezése során készült világörökségi hatásvizsgálat is tanúskodik. Emellett a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület és a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanács elnevezésű szakmai civil szervezet magyarországi testületének állásfoglalása is cáfolhatná a baloldal aggodalmait, ha vennék a fáradságot, hogy megkérdezik a szakértőket. Ehelyett összemossák a tó körüli érintetlen és védett területeket a fejlesztés helyszínével, és azt hangoztatják, hogy a mesterségesen, iszapfeltöltéssel létrehozott partrészen az egykori vízitelep megújításával zajlik a természeti károkozás.
A vízitelep korábbi állapotában márpedig csupán néhány kiváltságos osztrák és magyar család érdekét szolgálhatta, hiszen eddig csak a nyaralók tulajdonosai élvezhették a Fertő tavi kikapcsolódást a privát stégeikről. Az átlagembernek évtizedeken át az iszapos, rendezetlen strand és a poros parkoló szélén álló régi büfék jelentették a parti szórakozást.
Ezt kívánja megszüntetni a fejlesztés, amely után valódi közösségi térré válik a terület: parkok, játszóterek, kulturált kiszolgáló egységek, korszerű strand, sétányok, padok, pihenési és sportolási lehetőségek lesznek elérhetők mindenkinek.
Ezt a soproniak üdvözlik a leginkább, mivel jól ismerik a környékbeli terület sajátosságait, és nem vitatják, hogy a fejlesztés halaszthatatlanná vált, mivel eddig jobbára az osztrák partra jártak át strandolni az itthon elavult körülmények miatt.
Baloldali szólamok
Információink szerint a beruházás ellen egy olyan, a 2019-es önkormányzati választás előtt alakult álcivil csoport tiltakozik a leghangosabban, amelynek alapítói egy helyi MSZP-s képviselőjelölt és Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő. A baloldaliak gyakran szerveznek húsz-harminc fős tiltakozó megmozdulásokat a tónál, amelyen osztrák partnerszervezetek, zöldpárti képviselők és az ellenzéki összefogás politikusai jelennek meg, valós társadalmi támogatottság nélkül.
Borítókép: látványos tervek mutatják meg, hogy milyen lesz a beruházás. Fotó: Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
