Politikai és üzemi nyomás alá került az új szerb–magyar gázvezeték + videó

Ha egy állam nem képes biztosítani az energiát a polgárainak, az ország kiszolgáltatottá, mások szabad prédájává válik – jelentette ki Szijjártó Péter.

2021. 09. 30. 14:03
Horgos, 2021. július 4. Munkások szerb zászlót helyeznek ki a határt keresztező szerb-magyar nagynyomású földgázvezeték mellé a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása. MTI/Kelemen Zoltán Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egy államnak számos kötelessége van a polgáraival szemben, ezek egyike az energiaellátás. Túl azon, hogy kötelesség, ez szuverenitási kérdés is, ugyanis ha egy állam nem képes biztosítani az energiát a polgárainak, az ország kiszolgáltatottá, mások szabad prédájává válik. Ebből fakadóan ez nem lehet sem ideológiai, sem politikai kérdés – jelentette ki Szijjártó Péter a szerb–magyar interkonnektor ünnepélyes nyomás alá helyezésének alkalmából.

Hozzátette: ideológiával és politikai nyilatkozatokkal nem lehet működtetni az ipart sem, tehát ha egy országnak nincs földgáza, akkor vásárolnia kell. Ezt úgy kell megoldani, hogy biztos, kiszámítható és megbízható legyen a gázellátás. Felidézte, hogy az 1996-ban kötött hosszú távú orosz–magyar gázvásárlási megállapodás a mai napon jár le, emiatt új tárgyalásokat indítottak, amelynek az eredményeként holnaptól a következő 15 évben biztosított az ország gázellátása.

A miniszter leszögezte, hogy a Gazprommal kötött megállapodás teljes mértékben megfelel a magyar érdekeknek: két útvonalon évente négy és fél milliárd köbméter érkezik Magyarországra. Három és fél milliárd délről, egymilliárd pedig Ausztria felől. Szijjártó Péter a belföldi gázhálózat fejlesztését és az ellátási útvonalak számának bővítését hangsúlyozta. Ennek részeként épült ki a szerb és a magyar nagynyomású hálózatok összekötését szolgáló kapcsolat, amely révén Magyarország hozzáfér a délkelet-európai szállítási útvonalhoz is.

Azt, hogy a szerződés miatt Ukrajna az Európai Bizottsághoz fordult, a külügyminiszter újfent határozottan visszautasította, jelezve, szomszédunk lépését a magyar ügyekbe való beavatkozásként értelmezi.

Sem Ukrajnának, sem más országnak nincs semmi köze ahhoz, hogy mi, magyarok kivel, miről és hogyan állapodunk meg. Senkinek nincsen joga megakadályozni, hogy garantáljuk Magyarország energiaellátásának biztonságát, senkinek nincs joga megakadályozni, hogy a magyar emberek az otthonukat fűteni tudják, vagy azt, hogy az ipar működéséhez szükséges energiahordozókat beszerezzük 

– szögezte le a tárcavezető.

A beszédet követően Szijjártó Péter és Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter üzemi nyomás alá helyezte az interkonnektort, amelyen holnap hivatalosan is elkezdődik a földgáz szállítása a hétfőn aláírt szerződés értelmében.

Borítókép: Munkások szerb zászlót helyeznek ki a határt keresztező szerb–magyar nagynyomású földgázvezeték mellé a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.