Tízezerek álltak munkába a nyáron hazánkban

Negyvenezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a nyári hónapokban Magyarországon a KSH gyorsjelentése szerint. Csaknem minden korcsoportban többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt.

2021. 09. 28. 9:06
2021.08.31. Budapest Forgalmi dugó a Blaha Lujza térnél. Munkások a felújításnál "dolgoznak". Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei év augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,678 millió fő volt. 

A június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,659 milliót tett ki, az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 40 ezer fővel több volt. 

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 17 ezerrel csökkent.

Csaknem két és félmillió férfi dolgozott augusztusban Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám 

A 15–64 évesek közül 4,558 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,5 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2,424 millió volt, a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal 78,3 százalékra nőtt. 

A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 28 ezerrel 2,135 millióra, a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal 68,8 millióra emelkedett.  

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal 87,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,7 százalékponttal 63,8 százalékra emelkedett.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte, hogy  a foglalkoztatottak száma a válság előtti, 2019. nyári szintje környékén alakult. Eközben a munkanélküliségi ráta stagnált, illetve éves alapon csökkent, de még nem érte el a válság előtti szintjét. A szakember szerint 

ha a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbi szintjére csökkenhet. 

Kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban.

Kilábalt a koronavírus-járvány okozta nehéz időszakból a magyar munkaerőpiac - értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Bodó Sándor a munkaerőpiacot támogató kormányzati intézkedések közül kiemelte a vállalkozások munkaerő-támogatását, és az egy napja indult, a kis- és középvállalkozásoknak szóló munkaerő-támogatást is. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, ennél munkabérre és fejlesztésre is pályázni lehet. Mintegy 14 milliárd forintból négyezer állást hoznának létre - tette hozzá. Kitért arra, hogy még mindig érvényben van az önfoglalkoztatók újraindítási támogatása, amelynek keretében 219 ezer forintot biztosítanak azokban az ágazatokban, amelyeket a járvány a leginkább sújtott.
 

Borítókép: Magyar Nemzet/Éberling András

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.