A tízéves amerikai államkötvény hozama az utóbbi napokban meredeken nőtt: míg a múlt hét szerdai Fed kamatdöntő ülés idején 1,30 százalék volt a hozam, kevesebb mint egy hét alatt 1,56 százalékra ugrott. Hasonló folyamat mát a tavaszi hónapokban is zajlott, miután a járvány visszahúzódásakor a piac arra a számított, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hamar normalizálni fogja a válságkezelő monetáris politikát. Akkor 1,7 százalék fölé került a tízéves hozam, a tőzsdék azonban nem mutattak különösebb reakciót ennek hatására.
Most egész más a helyzet: a főbb amerikai tőzsdeindexek a keddi kereskedésben nagyot estek, a Nasdaq Composite 2,8 százalékos zuhanása
március óta, azaz fél éve a legnagyobb napi érték.
Az S&P 500 index kettő százalékkal esett vissza, és az indexben 11 komolyabb szektor részvényei közül tíz gyengült, legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal a technológiai papírok. Egyedül az energiaszektor emelkedett, ami nem meglepő az energiaárak heves, szűnni nem akaró emelkedése láttán.
A piac reakciója nem véletlen: tavasz óta nagyon megváltozott a gazdasági és piaci környezet. A járvány visszaszorult, a gazdaságok újraindultak és robusztusan növekednek, fellendült a fogyasztás. Ugyanakkor megjelent több olyan kedvezőtlen tényező, amellyel korábban senki nem számolt: a járvány utóhatásaként egyes alapanyagokból és félkész termékekből hiány alakult ki, ami egyrészt drágítja őket, másrészt akadályozza az ipari termelést. A korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő infláció fellángolt, és egyelőre egyre csak emelkedik: sok fejlett országban jóval a jegybank célszint fölött jár.
Végül, az utóbbi hetekben az energiaárak is elszálltak, különösen a földgáz esetében, ami magát az elektromos áramot is megdrágítja. A folyamatok így együtt már komoly jegybanki beavatkozást igényelnek, és hiába próbálta eddig a két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB átmenetinek tekinteni az inflációs jelenségeket és meghagyni az ultra laza monetáris politikát, ezt most már nem folytathatják.
A piac így érthető módon szigorításra, kamatemelésre számít, és ez mutatkozik a tízéves amerikai államkötvény hozamában.
Ha a kötvényhozamok emelkednek, akkor a részvények vonzereje csökken, és most ez különösen érvényes a technológiai részvényekre, hisz áruk magas, mivel a befektetők nagy növekedést várnak a cégektől. Csakhogy, ha magasabb a kockázatmentes hozam (az állampapírok hozama), akkor érthető módon azonos növekedési várakozások mellett csak alacsonyabb áron hajlandók a befektetők megvenni az adott részvényeket.
A folyamat egyelőre belefér a korrekció kategóriába, vagyis az emelkedő trend nem tört meg. A folytatás vélhetően sokban függ majd az állampapírpiaci hozamok alakulásától, amire viszont a várható jegybanki lépések lesznek döntő hatással. A befektetők most ezért a jegybanki kamatdöntésekre fognak fókuszálni, és fokozottan figyelemmel kísérik a rövid távon egyre inkább kezelhetetlennek tűnő inflációs folyamatokat, hisz elsősorban ezek határozzák meg a jegybanki lépéseket.
