A jobboldali konzervatív, munkaalapú gazdaságpolitika egyértelműen jobban teljesített a válságkezelésben, mivel a koronavírus-járvány okozta krízis alatt sikerrel védte meg a munkahelyeket. Ezzel szemben a baloldali kormányzat a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság után képtelen volt megállítani a munkanélküliség növekedését – derül ki a Századvég Gazdaságkutató 2008-as és 2020-as válságot összehasonlító elemzéséből. A munkanélküliek száma mind a krízis előtt, mind pedig utána alacsonyabb volt a jobboldali kormányzás idején.
A válságok előtt stabilitást mutattak a munkanélküliségi mutatók, ám a baloldali időszak alatt jóval több volt az állástalan.
Mind a 2008-as, mind a 2020-as válság előtt stagnáltak a munkanélküliségi mutatók, ám az arányok erősen eltérőek. Míg a baloldali kormányzás idején a 2008-as válság előtt is 300 ezer fő felett volt az állás nélküli munkakeresők száma, addig a jobboldali konzervatív kurzus alatt fele annyian kerestek munkát a 2020-as pandémiát megelőzően. A krízisek előtti utolsó hónapok tehát a jobboldali gazdaságpolitika előnyét mutatták.
A baloldali gazdaságpolitika képtelen volt megállítani a munkanélküliségi mutató válság utáni felrobbanását. A 2008-as válság kezdetétől az álláskeresők száma meredek emelkedésbe kezdett, a trend pedig lényegében a baloldali kormányzati ciklus végéig tartott.
A krízis előtti 300 ezer körüli szintről kevesebb mint két év alatt félmillió fő környékére növekedett a munkanélküliek száma.
Ez azt jelentette, hogy a válság kitörése után húsz hónappal közel 150 ezer fővel növekedett a munkanélküliek száma Magyarországon. Egyértelmű tehát, hogy a baloldali gazdaságpolitika kudarcot vallott munkanélküliség kordában tartásában.
A 2020-as válság első hónapjaiban ugyancsak emelkedni kezdett az álláskeresők száma, azonban – a kormányzati munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően – a növekedést sikerült kordában tartani, így az egyetlen hónapban sem lépte át a negyedmillió főt. A válság kitörése után 15 hónappal mindössze pár ezer fővel volt több munkanélküli itthon, mint a krízis kitörésekor.
A munkanélküliek száma még a legrosszabb hónapokban is alacsonyabb volt, mint a baloldali kormányzás alatt, a 2008-as válság előtti hónapokban. A jobboldali munkaalapú gazdaságpolitika tehát sikeresen állította meg a munkanélküliség növekedését.
Mind a 2008-as, mind a 2020-as válság előtt stabil volt az álláskereső férfiak és nők száma is. Ám miközben a válság után a baloldali gazdaságpolitika képtelen volt megfogni a férfiak munkanélküliségi rátájának növekedését is, míg a nők tömegei veszítették el állásukat, addig a jobboldali gazdaságpolitika mindkét nemnél sikerrel tartotta kordában a munkanélküliséget.
A 25 év alattiaknak is egyértelműen előnyösebb volt a jobboldali gazdaságpolitika.
Noha változatosabban alakult a fiatalok munkanélküliségi mutatója, a végkövetkeztetés szintén a jobboldali gazdaságpolitika hatékony válságkezelését mutatja. Mind a válság előtt, mind pedig a válság után lényegesen kevesebb 25 év alatti fiatal keresett állást a jobboldali kormányzás idején, mint a baloldali kurzus alatt.
A válságok vizsgáztatták a jobboldali és baloldali gazdaságpolitikát
Az elmúlt két évtized egyedi lehetőséget kínál a hazai elemzőknek a baloldali és jobboldali gazdaságpolitika eredményeinek pontos összevetésére: 2008-ban hat év baloldali kormányzás után érte el Magyarországot a globális pénzügyi válság forgószele. Tavaly pedig tíz évnyi jobboldali konzervatív ciklus után támadta meg gazdaságunkat a koronavírus. Mindkét oldalnak megvolt tehát a lehetősége és ideje arra, hogy kidolgozza és végrehajtsa saját válságkezelő gazdaságpolitikai programját – emelte ki a Századvég, amely elemzéssorozatában különböző szempontok szerint hasonlítja össze, miként reagált a baloldali és a jobboldali gazdaságpolitika a válságokra és miben különböztek a kríziseket megelőző hónapok. Az elemzések a pénzügyi válság kezdőpontját, 2008 szeptemberét, hasonlítják össze a koronavírus-válság kirobbanásának 2020 áprilisi hónapjával.
Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt
