A töredékét fizetjük itthon az európai rezsinek

A magyarországi lakosság nemcsak a legkevesebbet fizeti az áramért és a gázért Európában, de sok esetben csak a töredékét annak, amit más országokban kiszámláznak a háztartásoknak – olvasható a VG.hu cikkében.

Rezsicsökkentés - Olcsóbb lesz a PB-gáz júliustól Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI

Szeptemberben is tartották a stabilan legalacsonyabb pozíciójukat a magyarországi áram- és gáztarifák az uniós fővárosok között, az áramért egyedül az összehasonításba bevont, de unión kívüli Belgrádban kellett kevesebbet fizetni – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalójából. A hazai lakosság energiarezsije azért sokkal alacsonyabb az európainál, mert szolgáltatóik csak a többlépésben lecsökkentett, majd alacsony szinten rögzített díj alapján számolhatnak el a háztartásokkal. Ennek különösen nagy a jelentősége most, amikor a növekvő európai gáz- és áramárak miatt a lakossági tarifák is felfelé kúsznak a földrészen.

Ez történne Magyarországon is, ha a lakosság piaci árat fizetne az energiáért.

Szeptemberben a legtöbb európai fővárosban (az elemzés nem országokra, hanem azok fővárosaira fókuszál) tovább drágult az áram és a gáz is az augusztusihoz, de még inkább az egy évvel korábbihoz képest. Elszórtan volt elenyésző csökkenésre is példa, ám éppen olyan fővárosokban, amelyekben a budapesti ár többszörösét fizetik az áramért és a gázért.

Szeptemberben Budapesten átlagosan 10,65 eurócentbe került egy kilowattóra áram. Ennél a koppenhágai és a berlini ár több mint háromszor, a MEKH elemzésében még szereplő, nem uniós londoni és dublini pedig közel háromszor volt nagyobb. Egy év alatt e négy utóbbi fővárosban 16 százalékkal, 3 százalékkal, 25 százalékkal, illetve 14 százalékkal drágult a lakosság által vásárolt villamos energia. Kedvezőtlen a kép a térségünkben is, ahol Prágában, Bécsben és Varsóban már „csak” körülbelül kétszer nagyobb a villamos energia egységára, mint Budapesten. Prágában egy év alatt 15 százalékos, míg Bécsben 14 százalékos drágulást történt. Varsó kakukktojás volt, ott közel 9 százalékkal esett az ár, de így is mintegy 70 százalékkal magasabb, mint Budapesten. Kirívó volt azonban a bukaresti árnövekedés, mert a szeptemberi, 18,4 eurócentes egységár majdnem 38 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és bő 5 százalékkal az előző havinál is.

Évi átlag 200 ezer forint rezsipénz marad a magyarok zsebében Az október elején létrejött, új hosszú távú magyar–orosz gázmegállapodás segíti a rezsicsökkentés eredményének megóvását. A hazai föld alatti tárolókban lévő mennyiség már bőven elég lenne az ország teljes téli gázigényének kielégítésére, de a letárolás még tart.

A bukarestiek a földgázzal is nagyon rosszul jártak. Szeptemberi, 6,11 eurócentes átlagtarifájuk (a mértékegység a gáznál is eurócent/kilowattóra) éppen a kétszeresét tette ki a tavaly szeptemberinek (a pontos növekedés 99,67 százalék). Ezen belül is látványos, 59 százalékos volt az idei augusztusi szintről történt drágulás. Szeptemberben Budapesten a bukaresti egységár felével sem kellett kalkulálni a gázszámla rendezésekor, hiszen a hazai, 2,88 eurócentes tarifa lényegében ugyanakkora, mint egy éve volt. (Euróban számolva csökkent, de ezt a forint árfolyamának változása okozta.)

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. nagyfeszültségű alállomását építik Buj határában  Fotó: Sipeki Péter/Kelet-Magyarország

A gáztarifa listavezetői közül a múlt hónapban a stockholmiaknak 7,7-szer kell többet fizetniük, mint a budapestieknek, a koppenhágaiaknak 4,8-szor, az amszterdamiaknak pedig 4,1-szer. A stockholmi végfelhasználói ár halványan esett éves összevetésben, míg a koppenhágai 59, az amszterdami pedig 18 százalékkal erősödött. 

A gázárak térségünkben is elszaladtak a már említett Románián kívül is. Bécsben, ahol háromszor drágább a földgáz, mint Budapesten, egy év alatt 27 százalékos drágulás történt. Szófiában (ott közel háromszor drágább az áram) 57 százalékkal, míg Prágában (ott két és félszer drágább) közel 10 százalékkal emelkedett a tarifa tavaly szeptember óta.

Összességében úgy tűnik, több uniós fővárosban éppen ideje lenne bevetni azt az eszköztárat, amelynek használatát a magas piaci energiaárak miatt javasolta a brüsszeli vezetés a rászoruló lakosság esetében.

Ezen eszközök egyike – a tarifák adóösszetevőjének lefaragása – például bőséges lehetőséget kínál sok országban: a berliniek és a koppenhágaiak áramtarifáiban egyedül az energiaadó akkora, mint az áram teljes magyarországi egységára. Bőven fizetnek energiaadót a madridiak is. Ráadásul az uniós országok döntő részében a háztartási gáz árára is rakódik energiaadó. A magyarországi háztartásokat viszont már évek óta nem terheli ez a zöldátmenetet segítő elvonás (azt a vállalkozások fizetik helyettük), és mindössze két további olyan uniós ország van, amelyben szintén megkímélik a lakosságot az energiaadótól.

Európai háztartások milliói maradhatnak fűtés nélkül a télen A gazdaságok kilábalását fenyegetik világszerte a folyamatosan növekvő energiaárak, amelyek negatív hatással lesz a befektetésekkel kapcsolatos döntésekre, és aránytalanul súlyosan érinti majd a lakosság legszegényebb részét.

Csak hab a tortán, hogy az áramrendszer használatáért és magáért is a villamos energiáért is többet, esetenként többször többet fizetnek más uniós országokban, mint Magyarországon, de a gáz rendszerhasználati díja is csak Pozsonyban alacsonyabb, mint nálunk. Ez további teret kínál a lakossági terhek mérséklésére – olvasható a VG.hu cikkében.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: MTI/Rosta Tibor