A tőzsde előszobája a kkv-knak

A tőzsdei szereplés egy-egy cégnek nemcsak nagy lehetőségeket, de komoly kötelezettségeket is jelent. Hogy a kisebb cégek ne riadjanak meg ettől, a BÉT létrehozta az Xtend kategóriát, ahol a vállalatok kipróbálhatják a tőzsdei létet.

Fellegi Tamás Péter
2021. 10. 08. 10:23
Fotó: BachPekaryMate
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Budapesti Értéktőzsdére fennállása első évtizedében rengeteg társaság érkezett, legtöbbjük részvényeivel nagy forgalmat bonyolítottak, a piac pezsgett, de kétségtelen, hogy eleinte kevesebb feltételnek kellett megfelelni a részvételhez, azonban így a befektetők is nagyobb kockázatnak voltak kitéve, nem ismerhették annyira a cégekkel kapcsolatos információkat, mint most.

Később a tőzsdei társaságok száma csökkenni kezdett, mivel egy alapvetően természetes folyamat eredményeként közülük sokat felvásároltak, de voltak olyanok is, amelyek csődbe mentek. Új társaságok viszont a privatizáció lezárulását és az első nagy cégalapítási lázat követően egyre kevésbé érkeztek. Az elmúlt években a folyamathoz az is hozzájárult, hogy viszonylag könnyű volt alacsony kamatozású, esetenként támogatott hitelhez jutni, így a fejlődőképes vállalatok kevésbé érezték, hogy tőzsdén kellene tőkét bevonniuk.

A Budapesti Értéktőzsde ezért 2017-ben elhatározta, hogy létrehoz egy olyan kategóriát, ahol a jellemzően közepes méretű cégek próbát tehetnek alacsonyabb díjak, egyszerűbb feltételek és speciális támogató eszközök mellett. 

Az Xtend névre keresztelt kategória módot ad arra, hogy a vállalatok hozzászokjanak a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségekhez, transzparenciához. Ha ez sikerül, továbbléphetnek a szabályozott piaci kategóriákba.

Az Xtend kategóriában jelenleg hat részvénnyel lehet kereskedni: ezek a Cyberg, a DM-KER, a Gloster, a GOPD, a Megakrán és a legfrissebben bevezetett Oxotech. Ezeknek a részvényeknek érthető módon rendszerint kisebb a forgalmuk, mint a standard vagy a prémiumkategóriában forgó társaiknak, így kockázatosabb befektetésnek is minősülhetnek. A cégeknek adott könnyítések és a kisebb mérethatár ­miatt is nagyobb a kockázat, ezért a vállalatoknak dupla szűrőn kell keresztülmenniük, hogy regisztrálhassák részvényeiket a BÉT Xtendre.

Az első szűrő a kijelölt tanácsadó, aki megítéli, hogy alkalmas-e az adott vállalat a nyilvános piaci jelenlétre, és ha igen, tanácsadást és támogatást nyújt a tőzsdei regisztrációhoz és forgalomban tartáshoz. A második szűrő maga a tőzsde: a kibocsátó bevezetési dokumentumának jóváhagyása, valamint a tájékoztatási kötelezettségek betartásának ellenőrzése a BÉT feladata.

Az Xtend kategóriában lévő részvények közül eddig sikertörténetnek tekinthető a Megakrán, ami két éve van tőzsdén, négy forint körüli áron indult vele a kereskedés, de idén emelkedésnek indult, most kilenc forinton kereskednek vele. Ugyancsak sikeres a sokáig 40–45 forint között mozgó DM-KER: idén 100 forint fölött is járt, most 62 forint a papír.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.