időjárás -4°C Pál 2022. January 25.
logo
Gyurcsány és szövetségesei hazánk érdekeivel szemben politizálnak

Ámokfutás a baloldalon

Kiss Gergely
2021.10.07. 06:56 2021.10.07. 09:55
Ámokfutás a baloldalon

Diplomáciai ámokfutásba kezdett Karácsony Gergely és a baloldal többi szereplője azzal, hogy gyengíteni próbálja a keleti nyitás politikáját. Korábban a miniszterelnöki pozícióra törő főpolgármester mostani támogatója, Bajnai Gordon is fontosnak tartotta a magyar–kínai kapcsolatokat, ahogy Gyurcsány Ferenc is. A köpönyegforgatásnak a magyar emberek innák meg a levét egy esetleges kormányváltás után.

„Hideg logika, racionális elemzés alapján jutottam oda, hogy a szükséges többség megteremtésére, a jövő áprilisi győzelem kivívására legalkalmasabbnak Karácsony Gergelyt tartom” – nyilatkozta a minap Bajnai Gordon. Gyurcsány Ferenc utódja, a volt kormányfő a főpolgármestert látná legszívesebben a miniszterelnöki székben. Azt a Karácsony Gergelyt, aki szinte hidegrázást kap az Orbán-kormány és Kína kapcsolatától, minden fronton támadja a keleti nyitás politikáját. Azt a politikát, amelynek az eredményességét egyértelműen támasztják alá a gazdasági sikerek.

Korábban megírtuk, hogy amíg a 2015–2018-as években a hazánkba érkező beruházások ötven százaléka Németországból és az Egyesült Államokból származott, addig a 2019–2020-as időszakban részesedésük 19 százalékra csökkent. Ezzel szemben a 2015–2017-es években Dél-Koreából, Kínából és Japánból együtt a tőkebefektetéseknek mindössze tíz százaléka érkezett ide, ám ez az arány 2018-ban már 32 százalékra emelkedett, 2019–2020 átlagában pedig 55 százalékra ugrott. A beruházási volumen alapján immár Kína lépett az első helyre 27 százalékos súllyal, a harmadik helyen pedig 18 százalékos aránnyal Dél-Korea áll.

Arról is beszámoltunk korábban, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőként nagyon fontosnak tartotta a magyar–kínai kapcsolatok erősítését. Arra viszont most világítunk rá először, hogy ezt így gondolta Bajnai Gordon is. Jó példa erre, hogy

2009. október 16-án nem kevesebb mint tizennégy magyar–kínai egyezményt írtak alá Bajnai Gordon akkori miniszterelnök és Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság alelnöke jelenlétében Budapesten.

A megállapodások között szerepelt a gazdasági együttműködésről szóló szándéknyilatkozat a kínai kereskedelmi minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium között, szignálták a 2010–2012. évekre szóló kulturális és oktatási munkaterveket is, valamint állategészségügyi egyezményeket írtak alá.

A távirati iroda akkori tudósítása szerint a tárgyaláson elhangzott: „Érdekeltek vagyunk Kína és tágabb hazánk, Európa, az Európai Unió stratégiai partnerségének további erősítésé­ben.” Bajnai Gordon akkor ezt nyilatkozta: „A hat évtizedes magyar–kínai kapcsolatok újabb pozitív eleme Magyarország részvétele a jövő évi sanghaji expón.” Mindemellett azt is bejelentette, hogy Magyarország új főkonzulátust nyit a közép-kínai Csungking (Chongqing) városában. „A hosszú távú magyar kapcsolatfejlesztési stratégiá­ba illeszkedő lépéstől magyar részről azt várjuk, hogy Magyarország és a gyorsan fejlődő belső-kínai területek között rövid időn belül kiépülnek a szerteágazó gazdasági, tudományos-technológiai, oktatási-kulturális kapcsolatok” – tette hozzá.

Bajnai Gordon arra is felhívta a figyelmet, hogy az újonnan nyíló főkonzulátus a magyar vállalkozásoknak is lehetőség, mert segíti a kapcsolatépítést, a tájékozódást. „Működésének megkezdését követően rövid időn belül – akár más uniós tagországgal együttműködésben – vízumkiadási tevékenységgel is felruházzuk új külképviseletünket, hogy ezáltal is elősegítsük a kínai üzletemberek magyarországi és schengeni térségen belüli mozgását” – nyilatkozta Gyurcsány utódja.

A baloldali szereplők, élükön Karácsony Gergellyel ezzel szemben most gyakorlatilag diplomáciai ámokfutásba kezdtek azzal, hogy többfrontos támadást indítottak az orosz és a kínai kapcsolatok erősítése ellen. Egy esetleges kormányváltást követően a magyar emberek innák meg ennek a levét. Ugyanakkor a keleti nyitás stabil politikájával az Orbán-kormány csökkentette Magyarország kiszolgáltatottságát, mert a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével nőtt hazánk mozgástere.

Boritókép: Hszi Csin-ping és Bajnai Gordon 2009-ben, Budapesten. Akkor még másképp tekintett a Keletre a baloldal. Fotó: MTI/Beliczay László