Átrendezheti a zöldségpiacot a gázár

Jelentősen átrendezheti a hajtatott növények piacát az európai gázáremelkedés. Míg az északi országokban a drágulás hatására sokan felhagyhatnak a paprika- és paradicsomtermesztéssel, addig a déli országok egyértelmű nyertesei lehetnek a folyamatnak. Bár a magyar kertészetek nagy előnye, hogy gáz helyett termálvízzel fűtik az üvegházakat, más tényezők közrejátszása miatt nem biztos, hogy készpénzre tudják váltani ezt az adottságot.

Magyar gazdák zöldségeit használnák fel, és a beszállítói hálózatot is hazai szereplőkkel alakítaná ki a Fakt AG Fotó: MTI/Rosta Tibor

Válaszút elé állította az észak-európai kertészeteket az elmúlt hónapokban a földgázár robbanásszerű növekedése. Az ágazaton belül a hajtatásos növények, így például a paradicsom, a paprika és a kígyóuborka termesztésével foglalkozó kertészetek kerültek a legnehezebb helyzetbe. 

Egyes becslések szerint csak Hollandiában a termelők több száz hektárt hagyhatnak művelés nélkül a fosszilis energiahordozó drágulása miatt. 

Ennek oka, hogy az üvegházakat jellemzően földgázzal fűtik, ami így a termelési költség jelentős hányadát adja. Ahogyan azt Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldségalosztályának vezetője lapunknak elmondta: a helyzet európai uniós szintű megoldása nem tűr halasztást, a paradicsompalánták nevelését már most meg kell kezdeni, a paprikafélék esetében pedig még egy hónap áll rendelkezésre. – Novemberben erre a kérdésre pontot kell tenni, nem véletlen, hogy az Európai Unió is keresi a megoldásokat – vélekedett a szakember. 

Bár hazánkban elhanyagolható azon kertészetek aránya, ahol földgázt használnak a növénynevelés során – itthon jellemzően termálvízzel fűtik az üvegházakat –, az energiahordozó áremelkedése így is éreztetheti hatását a piacon.

A hazai termelők akár még előnyt is kovácsolhatnak a kialakult helyzetből, a dolog azonban sajnos nem ennyire egyszerű. Hiszen amíg az északi országokban válságba taszítja a gázáremelkedés az ágazatot, a déli országoknak egyértelműen kedvez a folyamat. Spanyolországban és Marokkóban az éghajlati viszonyoknak köszönhetően egész évben fűtetlen fóliasátrakban folyik a termelés. Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdák profitálhatnak-e a kialakult helyzetből, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni. 

A termálvíznek köszönhetően ugyan valóban van némi előnyünk, az energiahordozók áremelkedése közvetett módon így is számos területen növeli a termelési költségeket, akár a villamos energiára, akár a műtrágyára vagy a fuvarozásra gondolunk. Ehhez jön hozzá januártól a megemelt minimálbér, ami tovább nehezíti a helyzetet. Ezért félő, hogy nem tudunk élni a lehetőséggel

– hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc. Mivel a téli időszakban a szóban forgó zöldségek fogyasztásának ötven százalékát tudják biztosítani a hazai termelők, tényleges előnyt a tavaszi időszakban jelenthet nekik a piaci átrendeződés. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az áruházláncok vállalják: amint megjelenik a kínálatban a magyar áru, késlekedés nélkül előnyben részesítik az importtal szemben.

Érkezik a boltokba a magyar gesztenye

Újabb hazai terménnyel bővülhet a napokban a piacok kínálata, megkezdődött ugyanis az idei szelídgesztenye-szezon. A NAK piaci körképe szerint ugyanakkor résen kell lennie annak, aki valóban honi gesztenyét szeretne csemegézni. Mivel kevés az üzemi ültetvény és a termesztéstechnológiában is hiányosságok mutatkoznak, így az éves össztermés csupán mintegy 200–500 tonnára tehető. A fogyasztás ugyanakkor ennél jóval nagyobb volumenű, a feldolgozóipari igényeket is figyelembe véve a hazai termésmennyiség mellett mintegy 2000–2500 tonnányi gesztenyét kell külföldről, jellemzően Olaszországból behozni. A hazai termesztést az is nehezíti, hogy az utóbbi másfél évtizedben felerősödött egy gombakártevő jelenléte, ráadásul már egy újabb kórokozóval is számolni kell az ültetvényeken.

Borítókép: MTI/Rosta Tibor