Nőtt, de a várakozásoknál kedvezőtlenebbül teljesített augusztusban az ipar. Bár a munkanaphatás és az alacsony bázisidőszaki adatok miatt éves alapon kismértékű bővülést el tudott érni az ágazat, havi alapon érdemben mérséklődött a teljesítménye – írta a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a lapunknak küldött kommentárjában a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel kiadott jelentésére reagálva.
E szerint augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. augusztusi szintet. Az előző hónaphoz mérve harmadik hónapja tart a visszaesés, az éves adat pedig február óta a legszerényebb növekedést mutatj a hivatal jelentése szerint. A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás ismét jelentősen csökk
Regős Gábor szerint a szerény növekedés magyarázata a járműgyártás alapanyaghiánya, amely miatt több gyár esetében történt a tervezetten felüli leállás augusztusban. Bár az alapanyaghiány leginkább a járműgyártást érinti, de több más ágazatra is hat. Természetesen egy nyári adatnál mindig ki kell emelni azt – jelezte a szakértő –, hogy a tervezett nyári leállások is eltérően alakulhattak az előző évivel összehasonlítva, ám ennek nyomai a júliusi adatokon nem látszottak. Az ipar teljesítményét a következő időszakban az fogja befolyásolni, hogy az ellátási láncok mikor állnak helyre, mikor tud a termelés ismét normál keretek között folyni, illetőleg mikor áll rendelkezésre ismét a termeléshez szükséges mennyiségű alapanyag.
A kiskereskedelem adatait is közölte a KSH. Augusztusban a forgalom volumene a nyers adat szerint 4,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,7 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az év első nyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,4 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában – ismertette a hivatal.
Regős Gábor szerint éves alapon az előző havinál gyorsabb ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az, hogy a három üzletcsoport közül leginkább a nem élelmiszerek forgalma nőtt, nem is meglepő, hiszen ez függ leginkább a kereslettől, és ezen vásárlásokat tudták elhalasztani leginkább a háztartások a vírusválság során
Az üzemanyagforgalom is bővült, ám csak csekély mértékben, a vírus megjelenése előttinél kisebb turizmus és jelentősebb otthoni munkavégzés visszafogta a forgalmat. Továbbra is jellemző az internetes kereskedelem előretörése a hagyományos bolti értékesítéssel szemben. A kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét bővülhet, ennek mértékét azonban nagyban meghatározza, hogy a negyedik hullám mennyire okoz bizonytalanságot a háztartásoknál, illetve szükség lesz-e korlátozások elrendelésére, amely ismét visszavetné a háztartások fogyasztását. Novemberben a nyugdíjprémium kifizetése lökést adhat a kiskereskedelmi forgalomnak.
Borítókép: Teknős Miklós
