Van igény a magyar zöldségekre és gyümölcsökre, a hazai piacon egyre szélesebb körben érhetők el az itthon megtermelt áruk. Erre mutat rá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése is. Eszerint a kereskedelmi láncokban az elmúlt hét évben 12 százalékkal nőtt a magyar zöldségek és gyümölcsök aránya a polcokon.
A magyar láncokban kapható termékek 84 százaléka, míg a külföldi multiknál 74 százaléka hazai termés.
Annak ellenére nőtt ez a szám, hogy az elmúlt években a klímaváltozás és a piaci folyamatok is komoly kihívás elé állították az ágazatot. A megváltozott és sokszor szélsőséges időjárás ugyanis számos zöldség- és gyümölcsfaj esetében negatívan befolyásolja az elérhető terméshozamokat. Burgonyából például az elmúlt években folyamatosan csökkent a hazai termelés, így a keresletet egyre nagyobb mértékben importból kell fedezni. Ugyanakkor a burgonyatermesztés jövőjét is nagyban befolyásolhatják az ágazatban igénybe vehető támogatások.
A termesztéstechnológiát javító beruházásokkal olyan versenyképes ültetvények jöhetnek létre hazánkban, amelyek garantálják a gazdák jövedelembiztonságát
– mondta el lapunknak Nagy István agrárminiszter.
A beruházások finanszírozásához a termelők továbbra is jelentős mennyiségű támogatásra számíthatnak. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány döntése alapján 2027-ig minden eddiginél több, mintegy 4265 milliárd forintot lehet a vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére fordítani. Az átmeneti éveknek tekintett 2021-ben és 2022-ben a 2014–2020-as időszak szabályai alapján hirdethetők meg a támogatási konstrukciók, de már az új költségvetés terhére.
Az Agrárminisztérium így az idei év első felében mintegy hatszázmilliárd forint értékben, míg az év második felében 527 milliárd forint összegben hirdetett meg, illetve hirdet meg új pályázati felhívásokat.
Az új kiírások között támogatás igényelhető ültetvénytelepítés, kertészetigép-beszerzés, precíziós fejlesztések finanszírozására. Emellett folytatódik az agrár-környezetgazdálkodást és az ökológiai termelést segítő program is. Új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek nagy lehetőségeket jelentenek a gyümölcstermesztőknek is: csökken a különböző inputanyagok felhasználása, mérséklődik a hozamingadozás, új munkaműveletekre terjedhet ki a gépesítettség, hatékony munkaszervezési módszerek épülhetnek be a termesztési gyakorlatba.
Az új telepítésű, intenzív művelésű ültetvények kevésbé kitettek az extrém időjárási hatásoknak, évről évre magas hektáronkénti termésátlagokat képesek produkálni
– emelte ki Nagy István.
A hatékonyság növelése sok esetben elképzelhetetlen öntözés nélkül, így ezen beruházásokat is kiemelten támogatja a tárca. Az oly sokat hangoztatott öntözésfejlesztés a burgonya mellett számos egyéb zöldség esetében jelenthet megoldást a hozamok emelésére. Így például a zöldborsó, a csemegekukorica vagy épp a hűvösebb és csapadékosabb időjárást kedvelő fejes káposzta termesztése is sokkal hatékonyabb lehet öntözés mellett. Erre a célra a Vidékfejlesztési programban mintegy százmilliárd forint áll rendelkezésre.
Ahhoz pedig, hogy az árut ne csak megtermelni, hanem eladni is kedvező feltételekkel tudják a gazdák, elengedhetetlen az összefogás. A közös munkából fakadó előnyök mellett a termelői együttműködéseknek köszönhetően a nagykereskedőkkel és a multinacionális üzletláncokkal szemben is javul a gazdák alkupozíciója.
A termelők piaci helyzetét tovább javítja az idén már négypilléressé bővült kockázatkezelési rendszer is. A Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer ugyanis olyan termelési kockázatok kezelésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése.
Borítókép: Kurucz Árpád
