időjárás 4°C Virgil 2021. November 27.
logo

Csökken az EKB pénzszórása

Fellegi Tamás Péter
2021.10.28. 17:09 2021.10.28. 17:59
Csökken az EKB pénzszórása

Márciusra véget ér az EKB pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási programja (PEPP), az alapkamat azonban továbbra is nulla marad.

Októberi kamatdöntő ülésén sem változtatott a jegybanki kamatokon az Európai Központi Bank (EKB) a magas infláció ellenére, igaz, hogy erre nem is számítottak a piaci szereplők. A piacokat fedezetlen pénzzel ellátó PEPP programot ugyanakkor Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint márciusig vélhetően megszüntetik (erről decemberben döntenek), addig pedig fokozatosan csökkentik a havi összeget.

Ezzel ugyanakkor nem szűnik meg minden eszközvásárlási program, hisz jelen van egy másik, az APP is, melynek keretében havi 20 milliárd euró értékben vásárolnak állampapírokat, és jelezték, hogy ezt csak a kamatemelési ciklus megkezdése előtt röviddel fogják kivezetni, ugyanakkor még 

nem számolnak azzal, hogy 2022-ben sor kerülne kamatemelésre.

Ami az inflációt illeti, Lagarde szerint egyelőre még emelkedni fog, de jövőre már csökkenésbe vált, és eléri a jegybanki célt, a kétszázalékos szintet. A jegybankelnök elismerte, hogy az inflációt fűtő tényezők erősödtek az előző havi kamatdöntés óta, de úgy tűnik, ez egyáltalán nem izgatja, továbbra sem lát hosszabb távú inflációs veszélyt.

Egy újságírói kérdésre, miszerint ha a többi jegybank már szigorít, nem kellene-e az EKB-nak is erre az útra lépnie, Lagarde azt válaszolta, hogy minden jegybank más környezetben működik, az egyes országokban, illetve valutaövezetekben az inflációs hatások eltérőek lehetnek. Egy tényezőt említett meg a jegybankelnök, amely érdemben megemelhetné az inflációt: ez az erősebb béremelkedés (a régi, fejlettebb tagállamokban, mivel az újakban, mint Szlovákia vagy a Balti-államok, értelemszerűen zajlik a bérfelzárkózás). Ugyanakkor jelenleg az adatok nem utalnak arra, hogy a fejlettebb országokban érdemi bérnyomás mutatkozna.

Összefoglalva: a világ második legfontosabb jegybankja továbbra sem foglalkozik az inflációval: meg van győződve róla, hogy az 

olyannyira csak átmeneti tényezők hatása, hogy magától is megszűnik, 

miközben a legtöbb jegybank már tartósabb hatásokat lát. Az eurózóna esetében annyiban lehet jogos ez az eltérés, hogy a zóna néhány tagállamában túl magas szintre kerültek az árak és a bérek (mindenekelőtt Olaszországban, kisebb mértékben Spanyolországban), így náluk alapesetben alig van infláció, hisz még túlértékeltebbé válnának. Ha viszont a többi tagállamban jelentkezik átmenetileg magasabb infláció, csökkenhet az említett országok eltérése, a többiek árszínvonala felzárkózik hozzájuk.