Hazánk szuverenitása a tét

Újra elkezdődhet az energia- a bankszektor, a hazai infrastruktúra és ellátórendszerek privatizációja, kiszervezése. Ez volt a jellemző a 2010 előtti időszakban – mondta lapunknak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke jelezte: az is kérdés, hogy adott esetben a Demokratikus Koalíció vezetése alatt hogyan tanítanák az iskolákban az 1956-os eseményeket, és hogyan tanítanák, ha például a Jobbik szava lenne a döntő.

Ahogy a baloldalon fogalmaztak: egy kormányváltás után „elegáns kézmozdulattal a szemétkosárba dobják” a 2022-es költségvetést. A büdzsét a nyáron fogadta el az Országgyűlés, mégpedig azért ilyenkor, hogy mindenki, így a gazdaság szereplői is időben felkészülhessenek a következő évre. Mi történne, ha sérülne a kiszámíthatóság? Ezt kérdeztük Parragh Lászlótól.

– Az elmúlt években mindig megfelelő időben derült ki, hogy milyen lesz a következő év üzleti környezete. Ez nagyban segítette a vállalkozások tervezését. Életük részévé vált, hogy megismerték a jogszabályváltozásokat, így az adózási rendszer alakulását is. Voltak olyan idők is, amikor december végén fogadta el a parlament az új költségvetést, és akkor a következő év változásaira már nagyon nehezen lehetett a cégeknek reagálniuk – idézte fel a Magyar Nemzetnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. – Az persze igaz, hogy a vírus miatt most kiszámíthatatlanabb a jövő, de a 2022-es büdzsében óriási tartalékok vannak. A kormány adott esetben gyorsan be tud avatkozni, ha kell, ez pedig a vállalkozások szempontjából kedvező – emelte ki.

Parragh László egyúttal jelezte: egy költségvetést teljes egészében év közben kidobni szinte lehetetlen. Ha így lenne, akkor leállnának a hivatalok, az intézmények, a múzeumoktól kezdve az egészségügyi ellátásig.

Életmentő intézkedések

Az MKIK a válságról és a gazdasági intézkedésekről is rendszeresen egyeztet a kormánnyal. Sok állami döntésben visszaköszönnek a szervezet javaslatai. Ilyenek például a növekedésösztönző programok. A munkáltatói adócsökkentés jövőre is folytatódik, ez benne van a 2022-es költségvetésben is. Ezért azt is megkérdeztük az elnöktől, hogy miként értékeli a kamara és a kormány közötti együttműködést.

– Vannak, akik bírálnak minket, hogy együttműködünk a kormánnyal. A vállalkozások többsége azonban érzékeli ennek a jelentőségét, főleg a válságos időszakban. Ilyenkor ugyanis másként kell döntéseket hozni, gyorsan kell reagálni. Amikor a vírus miatt kirobbant a járvány, azonnal elkezdődött az egyeztetés a kormány és a kamara között. Ilyenkor nincs idő arra, hogy a „békeidők” időrendje szerint cselekedjünk, mert azonnal szükség van az életmentő intézkedések bevezetésére. Ilyenkor könnyebb hibázni, de ha nem születnek meg időben a döntések, akkor annak a következményei sokkal nagyobb károkkal járnak – magyarázta az elnök.

Ha a költségvetést jövőre egy kormányváltás után nem is lehetne megsemmisíteni, az biztos, hogy a baloldal teljesen más gazdaságpolitikát folytatna, mint ami 2010 óta működik. Ha csak a családpolitikát nézzük, akkor inkább a segélyalapú, nem pedig a munkaalapú társadalom irányát erősítenék. Ezt csinálták korábban is. Ezért feltettük a kérdést az elnöknek, hogy nem tartaná-e visszalépésnek, ha bekövetkezne ez a változás.

Munka nélkül nincs jövedelem

– A baloldalon összefüggő gazdaságpolitikai programot még nem láttunk. Ezt most még nem lehet senki szemére vetni, mert még nem tartunk ott. Azt viszont biztosan le lehet ma szögezni, hogy teljesítmény nélkül nincs jövedelem. Rövid távon lehet ennek az ellenkezőjére játszani, mert fel lehet venni hitelt, ki lehet nyitni a páncélszekrényt, és amit benne találunk, azt el lehet szórni. Tartósan erőteljes gazdasági teljesítmény nélkül azonban nincs előrelépés.

Ezért nem képviselhetek más álláspontot, mint azt, hogy a munkaalapú gazdaságra kell építkezni. Ha segélyekre alapozunk, akkor az nagyon hamar privatizációhoz, a különböző erőforrások külföldi kézbe juttatásához, eladósodottsághoz és a kamatok emelkedéséhez fog vezetni. Ennek az árát a munkaadók és a munkavállalók köre fizeti majd meg. Ez közgazdaságtani összefüggés – emelte ki az MKIK elnöke.

A gazdasági teljesítményt erősíti, ha egy ország vonzó a befektetőknek. A társasági adó húsz százalék volt 2009-ben, most kilenc százalék, ezért Magyarország kedvelt helyszíne a külföldi cégeknek is. Ezt a közterhet emelné meg globálisan az Egyesült Államok. A magyar baloldal ezt támogatja. Ha ez megtörténne, nem a hazai cégek lennének az adóemelés vesztesei? – kérdeztük a kamara vezetőjét.

– A világnak van egy rendje. Vannak gazdag, közepesen fejlett és fejletlen országok. A gazdagabbak abban érdekeltek, hogy ezt az állapotot fenntartsák. A fejletlenek pedig szeretnének kitörni ebből a helyzetből. Az álláspontok logikája érthető. A tehetős hatalmak ezért olyan elképzelésekkel állnak elő, amelyek gátolnák az egyenlőség kialakulását. Ha egy országnak a saját kezében van az adórendszere, akkor azt gazdaságpolitikai eszközként tudja használni. Ez igaz az árfolyam-politikára is. És minden olyan területre is, amely összefügg az adott nemzet szuverenitásával, az oktatástól kezdve a határvédelemig. Ebből következik, hogy a kevésbé fejlett országoknak – ilyen Magyarország is – addig nem lehet érdekük az önállóság egy szeletének sem a feladása, míg nem érik utol a gazdagabb államokat – hangsúlyozta a szervezet elnöke. Hozzátette:

ezt azok szorgalmazhatják, akik a globális erőkkel a hazai érdekekkel szemben is jó viszonyt szeretnének ápolni, erősebb bennük a törekvés, hogy kiszolgálják ezeket a hatalmakat vagy egyszerűen nem ismerik fel ezeket az összefüggéseket.

Parragh László emlékeztetett: nem kell messzire menni, hogy emlékezzünk rá, hogy a magyar energiaszolgáltatók kiknek a kezében voltak korábban, ki határozta meg a fogyasztói árakat.

Hiányzik a vízió

Akkor a jövő évi választások tétje az ország szuverenitása? – kérdeztük a kamara vezetőjét. – Bizonyos értelemben igen, mert újra elkezdődhet az energia-, a bankszektor, a hazai infra­struktúra és ellátórendszerek privatizációja, kiszervezése. Ez volt a jellemző a 2010 előtti időszakban. Miután, ahogy említettem, a baloldalon nem látunk összefüggő gazdasági programot, ezt a jövőre nézve nem lehet biztosra venni, de a félmondatokból erre lehet következtetni. A baloldali szövetség még adós az egységes vízióval, mert most még az is kérdés, hogy adott esetben a Demokratikus Koalíció vezetése alatt hogyan tanítanák az iskolákban az ­1956-os eseményeket, és hogyan tanítanák, ha ebben a kérdésében például a Jobbik szava lenne a döntő – mondta az elnök.

Parragh László végül hozzátette: Magyarország két utat választhatott a vírus időszakában a gazdaság újraépítésére. Az egyik az volt, hogy ­mielőbb helyreállítja a költségvetési mutatókat. A másik az volt, hogy a növekedés rakétáit gyújtjuk be a lehető leg­gyorsabban. Az utóbbira esett a választás, aminek helyességét a minapi hitelminősítői felminősítés is visszaigazolta. A gazdaság növekedése az idén meghaladhatja a hét százalékot, stabil a költségvetés, és újra csökken az államadósság.

Borítókép: