Egyelőre nem állapodtak meg a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek a garantált bérminimum jövő évi összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén.
– Egyre biztosabb, hogy a minimálbérrel közel azonos mértékben emelkedik a garantált bérminimum összege is, így a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér összege 260 ezer forint lehet 2022-től. A kormány a mai ülésen a munkavállalói oldal javaslata mellett foglalt állást – mondta a Magyar Nemzetnek az ülést követően Mészáros Melinda.
A Liga Szakszervezetek elnöke emlékeztetett, arról már korábban elvben megállapodott a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy a minimálbér a jelenlegi 167 400 forintról bruttó kétszázezer forintra emelkedik januártól. Ez húszszázalékos emelést jelent. A szakszervezetek álláspontja egyértelmű: a garantált bérminimumnak legalább a minimálbérrel azonos mértékben kell emelkednie, elismerve a szakmunkát és a munkavállalók képzettségét. Mészáros Melinda kiemelte:
a mai ülésen a kormányoldal is ezt az álláspontot támogatta, így a korábbi 250 ezer forintos összegre tett javaslatát 260 ezer forintra módosította.
– A munkáltatók csak kisebb bérminimum-felzárkózást tartanak elfogadhatónak, mivel álláspontjuk szerint az 1,1 millió munkavállaló keresetét közvetlenül is érintő húszszázalékos emelést sok vállalkozás nem tudja kigazdálkodni. A szakszervezeti oldal nem fogadja el ezt az álláspontot – hangsúlyozta Mészáros Melinda.
A Liga elnöke arra emlékeztetett: a Covid–19-járvány kezelésére az elmúlt időszakban számos kedvezményt kaptak a vállalkozások, ráadásul a minimálbérek idén reálértéken csökkentek. Ráadásul a piac a magasabb bérkategóriákban is jelentősebb bérrendezésekre készül, ami elkerülhetetlen, mivel ismét élesedik a munkaerőért folytatott verseny. A szakszervezeti vezető hozzátette:
A munkáltatóknak nem saját zsebből kell végrehajtaniuk a kötelező emeléseket, mivel a kormány összességében négy százalékkal csökkenti a munkáltatók járulékkötelezettségét.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a VKF ülését követően kiemelte: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót.
Az egyszerűsített formában megvalósuló, összesen négy százalékpontos adócsökkentés önmagában mintegy ötszázmilliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál.
Ezt a többletet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának.
Érezhetően nőhet a nettó fizetés
A minimálbér és a garantált bérminimum tehát egyre biztosabb, hogy húsz-húsz százalékkal lesz magasabb jövőre. A minimálbér a jelenlegi 167 400 forintról kétszázezer forintra nő januártól. A kedvezmények nélkül számolt nettó minimálbér így 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedhet. A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók aránya mindössze a foglalkoztatottak öt százaléka, az összeg elsősorban a szociális juttatásban részesülőket érinti. Így magasabb lesz egyebek mellett a táppénz és a gyed összege is 2022-től.
A garantált bérminimum a mostani bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedhet. Ez nettóban – kedvezmények nélkül – 27 ezer forintos emelkedést jelent: az idei 145 600 forintról januártól 173 ezer forintra nőne a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben kötelező legkisebb kereset. Ez közvetlenül a minimálbérnél jóval többeket érint, közvetlenül mintegy nyolcszázezer munkavállalót.
Borítókép: Magyar Nemzet grafika
