Zajlanak a tárgyalások a magyar, a lengyel és a svéd helyreállítási tervek elfogadásáról, a bizottság mielőbb zöld jelzést akar adni a dokumentumoknak
- erről beszélt Paolo Gentiloni gazdasági biztos, aki tegnap késő délután az Európai Parlamentben számolt be a még el nem fogadott helyreállítási tervekről. A bizottsági tag elmondta, az EB eddig huszonkettő dokumentumot fogadott el, több mint 51 milliárd euró értékben pedig megkezdte az idén előfinanszírozható összegek folyósítását. Emlékeztetett rá, Hollandia és Bulgária ezidáig nem nyújtottak be helyreállítási tervet Brüsszelnek. Az olasz biztos szólt arról is, hogy az elszámoltathatóság az egyik szempont a történelmi mértékű uniós helyreállítási program végrehajtásánál. Mint mondta, ehhez az idén hatályba lépett jogállamisági rendelet a segítség. - Az Európai Bizottság a jogállamiság fenntartására törekszik. Egyes tagállamokban látunk aggasztó fejleményeket - húzta alá Gentiloni, akinek a szavait elsősorban az EP baloldaláról üdvözölték.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a parlamenti vitában méltatlannak nevezte a magyar terv körül kialakult helyzetet. - Azt kérem a Bizottságtól, hogy ne veszélyeztesse tovább a saját hitelességét, legyen bátorsága véget vetni ennek a történetnek – mondta a politikus, aki szerint az EP-ben nyomásgyakorlás, politika zsarolás folyik.
Győri Enikő leszögezte, hogy a kormány nem fog engedni a gyermekvédelmi törvényből.
- Minket nem lehet megvásárolni – mondta, kijelentve, hogy Magyarország saját erőből kezdi végrehajtani a helyreállítást szolgáló projekteket, mivel az ország hitelminősítése nemrég tovább javult, az unióhoz hasonló feltételekkel kap pénzt a piacon. - Ez a magyar embereknek jár – húzta alá, azt is az Európai Bizottság szemére vetve, hogy a testület nem alkalmazhatna kettős mércét, nem támaszthatna extra feltételeket egyes tagállamok esetében a kifizetésekhez.
A baloldal részéről a nemrég hazánkban járt LIBE-misszió vezetője, Gwendoline Delbos Corfield amellett érvelt, hogy amennyiben az EB megadja a zöld jelzést a magyaroknak, eurómilliárdoknak tűnhet nyoma. Az Újítsuk meg Európát francia képviselője, Valerie Hayer szerint pedig arról van szó, hogy az EU nem finanszírozhatja az „antiliberálisokat”. Cseh Katalin, a Momentum képviselője angol nyelvű felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy „jogállamisági válság” van Európában: szerinte bár a felek azt állítják, hogy közel az egyezség, sem Lengyelország, sem Magyarország esetében nem látni "eredményeket". - Pár hónapnyi átláthatatlan egyezkedés után folyni fog a pénz. Kollégák, ez nem Von der Leyen hitelességi problémája, ez a miénk.
Az Európai Bizottság nem mutathat megbékélést
- fűzte hozzá a képviselőnő.
A lengyelek is méltatlankodtak, sürgették a Bizottságot
A vitában közben a lengyel ellenzéki és kormánypárti képviselők egyszerre sürgették, hogy Brüsszel fogadja el végre a varsói tervet.
- Ez a vita nagyon fontos a lengyeleknek, a lengyel önkormányzatoknak és vállalatoknak. Az illetékes lengyel miniszter augusztusra ígérte a pénzt, most október van. Mi még mindig nem tudjuk, hogy miért áll a kifizetés. Igaz, hogy a dokumentum nem felel meg az összes követelménynek, nem teljes? Mi lesz az idén előfinanszírozható összeggel? - kérdezte Andrzej Halicki, az ellenzéki Polgári Platform politikusa, választ követelve az EB-től. - A lengyelek várnak erre a pénzre - húzta alá a néppárti politikus.
Bogdan Rzońca, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság EP-képviselője felszólalásában szintén több kérdést intézett a bizottsághoz, szerinte ugyanis nincs joga alapja annak, ahogy Brüsszel az európai szolidaritással szemben cselekszik, amikor nem fogadja el bizonyos országok helyreállítási terveit. - Drámai a helyzet. Ezeket a forrásokat célba kell juttatni - hangsúlyozta, hozzátéve: Lengyelország átfogó tervet nyújtott be a brüsszeli testületnek, ami még arra sem méltatja a lengyeleket, hogy jelezze, mikor készül el a dokumentum értékelése.
Nem szabadna így viselkedni egyetlen uniós állammal sem
- zárta felszólalását.
Lapunk is írt róla, hogy a múlt héten lejárt az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány által még júliusban kijelölt határidő a hazai helyreállítási terv elfogadására. Azóta az EB a finneknek és az észteknek is zöld jelzést adott, tehát e sorok írásakor a magyar, a lengyel és a svéd helyreállítási terv vár bizottsági elfogadásra. Hollandia és Bulgária ezidáig nem nyújtottak be hasonló dokumentumot Brüsszelnek. Az alkufolyamat az uniós bizottsággal azután akadt meg, hogy nyáron az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt - utóbbi miatt az EB kötelezettségszegési eljárás is indított Magyarország ellen.
