"Nem lehet így bánni EU-tagállamokkal": a helyreállítási tervekről vitáztak Strasbourgban

A még el nem fogadott helyreállítási tervekről vitázott tegnap késő délután az Európai Parlament (EP). Győri Enikő fideszes képviselő azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy ne engedjen a politikai nyomásgyakorlásnak, mielőbb fogadja el a magyar és a lengyel dokumentumokat. Cseh Katalin, a Momentum politikusa ezzel szöges ellentétben azt sürgette, hogy Brüsszel ne mutasson megbékélést Magyarország és Lengyelország felé. A lengyel ellenzék és kormánypártok közben a politikai nézetkülönbségek ellenére is egyszerre követelték az EB-től, hogy mielőbb juttassa el a pénzt az arra rászoruló lengyeleknek.

Forrás: Európai Bizottság

 - fűzte hozzá a képviselőnő.

A lengyelek is méltatlankodtak, sürgették a Bizottságot

A vitában közben a lengyel ellenzéki és kormánypárti képviselők egyszerre sürgették, hogy Brüsszel fogadja el végre a varsói tervet. 

- Ez a vita nagyon fontos a lengyeleknek, a lengyel önkormányzatoknak és vállalatoknak. Az illetékes lengyel miniszter augusztusra ígérte a pénzt, most október van. Mi még mindig nem tudjuk, hogy miért áll a kifizetés. Igaz, hogy a dokumentum nem felel meg az összes követelménynek, nem teljes? Mi lesz az idén előfinanszírozható összeggel? - kérdezte Andrzej Halicki, az ellenzéki Polgári Platform politikusa, választ követelve az EB-től. - A lengyelek várnak erre a pénzre - húzta alá a néppárti politikus. 

Bogdan Rzońca, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság EP-képviselője felszólalásában szintén több kérdést intézett a bizottsághoz, szerinte ugyanis nincs joga alapja annak, ahogy Brüsszel az európai szolidaritással szemben cselekszik, amikor nem fogadja el bizonyos országok helyreállítási terveit. - Drámai a helyzet. Ezeket a forrásokat célba kell juttatni - hangsúlyozta, hozzátéve: Lengyelország átfogó tervet nyújtott be a brüsszeli testületnek, ami még arra sem méltatja a lengyeleket, hogy jelezze, mikor készül el a dokumentum értékelése. 

 Nem szabadna így viselkedni egyetlen uniós állammal sem 

- zárta felszólalását.

Lapunk is írt róla, hogy a múlt héten lejárt az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány által még júliusban kijelölt határidő a hazai helyreállítási terv elfogadására. Azóta az EB a finneknek és az észteknek is zöld jelzést adott, tehát e sorok írásakor a magyar, a lengyel és a svéd helyreállítási terv vár bizottsági elfogadásra. Hollandia és Bulgária ezidáig nem nyújtottak be hasonló dokumentumot Brüsszelnek. Az alkufolyamat az uniós bizottsággal azután akadt meg, hogy nyáron az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt - utóbbi miatt az EB kötelezettségszegési eljárás is indított Magyarország ellen.