A Cîțu-kormány tegnapi, valószínűsíthetően utolsó ülésén – tekintve, hogy könnyen elsodorhatja a ma szavazásra bocsátandó bizalmatlansági indítvány – került napirendre az energiaár emelkedésének állami kompenzálására vonatkozó sürgősségi rendelet tervezete.
Az immár második körös tervezet legfontosabb eleme, hogy
nemcsak a földgázt vagy az elektromos áramot használókra, hanem a tűzifával fűtőkre is vonatkozik majd a támogatás.
A tervezetben egyebek mellett meghatározták azt is, hogy kik az energiaszegénységben élők: az alacsony jövedelműek, a beteg, idős, kiszolgáltatott személyek, valamint azok, akik elszigetelve élnek a megszokott energiaforrásoktól. Nem siették el, hiszen máris akadt néhány olyan nap Romániában, amikor befűtött, aki tehette.
A földgáz és az elektromos áram esetében a munkaügyi minisztérium költségvetéséből fedezett támogatást a szociális kifizetési ügynökségen keresztül folyósítják a rászorulóknak, a tűzifa esetében a polgármesteri hivatalok a kifizetőhelyek. A távfűtésre is jár némi támogatás: erre azok jogosultak, akik lépcsőház vagy tömbház szintű központi fűtésű lakásban élnek, a városi távfűtési hálózatra kapcsolt háztartások viszont nem esnek a tervezetbe foglaltak hatálya alá. A fűtési támogatást a szezon öt hónapja, azaz november 1. és március 31. között folyósítják, ám a kiszolgáltatott, kis jövedelmű fogyasztók egész évben kapnak egy kisebb értékű támogatást: havi harminc lejt a villanyáramra, tíz lejt a gázra és a hőenergiára, húsz lejt a tűzifára. Ha egy háztartásban az elektromos áram az egyetlen energiaforrás, a támogatás értéke ötven lej. A törvény értelmében kiszolgáltatott fogyasztónak minősülnek azon családok, amelyeknél az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a havi 1386 lejt (102 ezer forint).
Egyedülálló személyeknél a jövedelemhatár 2053 lej. Gázfűtés esetén az állam a kiszolgáltatott fogyasztók kiadásaiba maximum 250 lejjel száll be, villamos energia használatánál ötszáz lejjel, ha pedig szilárd tüzelőt használnak, a hozzájárulás 320 lej. Az eredeti tervezet szerint csak azon háztartásoknak járt volna támogatás, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 810 lejt. Az egyedül élőknek 1450 lej volt a jövedelmi plafon, ha valakinek semmilyen jövedelme nincs, százszázalékos támogatásra jogosult.
Természetesen többször felmerült az a megoldás is, hogy a kormány maximálja a gáz és a villamos energia árszintjét. Ennek azonban épp Virgil Popescu energiaügyi miniszter volt a legvehemensebb ellenzője, aki szerint egy ilyen intézkedés elriasztaná a külföldi befektetőket attól, hogy beszálljanak a földgázkitermelésbe vagy áramot termeljenek Romániában.
A tárcavezető ezzel szembement Florin Cîțu miniszterelnökkel, aki ugyan kezdetben határozottan ellenezte, hogy a kormány beleszóljon az energiaárak alakulásába, később viszont már arról beszélt, hogy tárgyalásokat kezdeményez az uniós fórumokkal az energiaárak idei maximálásának ügyében.
Hasonló húrok pengetésére készül a ma kezdődő EU-csúcsra utazó Klaus Johannis. Egy online tartott informális megbeszélésen azt szorgalmazta, hogy az Európai Tanács a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre a növekvő energiaárak kérdését, keressenek „közös európai megoldást az energiaárak mérséklésére az Európai Bizottság javaslatai alapján és az illetékes európai miniszterek hozzájárulásával”. Az államfő szerint valamennyi tagállam közös erőfeszítésére szükség lesz, hogy mentesítsék a túlzott terhek alól a megnövekedett energiaárak és a gazdasági helyzet által sújtott uniós lakosságot.
Borítókép: Mattes René / hemis.fr / Hemis via AFP
