A Cîțu-kormány tegnapi, valószínűsíthetően utolsó ülésén – tekintve, hogy könnyen elsodorhatja a ma szavazásra bocsátandó bizalmatlansági indítvány – került napirendre az energiaár emelkedésének állami kompenzálására vonatkozó sürgősségi rendelet tervezete.
Az immár második körös tervezet legfontosabb eleme, hogy
nemcsak a földgázt vagy az elektromos áramot használókra, hanem a tűzifával fűtőkre is vonatkozik majd a támogatás.
A tervezetben egyebek mellett meghatározták azt is, hogy kik az energiaszegénységben élők: az alacsony jövedelműek, a beteg, idős, kiszolgáltatott személyek, valamint azok, akik elszigetelve élnek a megszokott energiaforrásoktól. Nem siették el, hiszen máris akadt néhány olyan nap Romániában, amikor befűtött, aki tehette.
A földgáz és az elektromos áram esetében a munkaügyi minisztérium költségvetéséből fedezett támogatást a szociális kifizetési ügynökségen keresztül folyósítják a rászorulóknak, a tűzifa esetében a polgármesteri hivatalok a kifizetőhelyek. A távfűtésre is jár némi támogatás: erre azok jogosultak, akik lépcsőház vagy tömbház szintű központi fűtésű lakásban élnek, a városi távfűtési hálózatra kapcsolt háztartások viszont nem esnek a tervezetbe foglaltak hatálya alá. A fűtési támogatást a szezon öt hónapja, azaz november 1. és március 31. között folyósítják, ám a kiszolgáltatott, kis jövedelmű fogyasztók egész évben kapnak egy kisebb értékű támogatást: havi harminc lejt a villanyáramra, tíz lejt a gázra és a hőenergiára, húsz lejt a tűzifára. Ha egy háztartásban az elektromos áram az egyetlen energiaforrás, a támogatás értéke ötven lej. A törvény értelmében kiszolgáltatott fogyasztónak minősülnek azon családok, amelyeknél az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a havi 1386 lejt (102 ezer forint).
Egyedülálló személyeknél a jövedelemhatár 2053 lej. Gázfűtés esetén az állam a kiszolgáltatott fogyasztók kiadásaiba maximum 250 lejjel száll be, villamos energia használatánál ötszáz lejjel, ha pedig szilárd tüzelőt használnak, a hozzájárulás 320 lej. Az eredeti tervezet szerint csak azon háztartásoknak járt volna támogatás, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 810 lejt. Az egyedül élőknek 1450 lej volt a jövedelmi plafon, ha valakinek semmilyen jövedelme nincs, százszázalékos támogatásra jogosult.
