– Az Európai Bizottság korábbi határozatai már-már elborzasztónak írják le azt az erőfölényt, amelyet a Google elért az európai és a világpiacon. Amikor a technológiai óriáscégek az internetes kereskedelem folyamatain keresztül alapjaiban határozhatják meg a piaci viszonyokat, akkor nem áll fenn a veszélye annak, hogy az ilyen erőfölény a modern társadalmak mindennapjait, egész működését is kedv szerint befolyásolhatja? – tette fel a kérdést a Mediaworks Hírcentruma Papp János Tamás médiaszakembernek.
– A Google-höz hasonló óriásplatformok hatalmas hatással vannak az online piacra. Az Európai Bizottság nem első ízben mondta ki, hogy bizonyos techcégek szinte monopol helyzetben vannak és jelentősen torzítják a piaci versenyt. Itt a példa: az internetes oldalak jelentős részéhez a Google-ön keresztül jutnak el a felhasználók, a mobilos forgalom nagy része a céghez tartozó androidos készülékekről származik, a legtöbb ember a Gmail levelezőszolgáltatást használja.
Ekkora mértékű horizontális integrációval a kezében egyértelmű, hogy egy vállalat óriási mértékben képes beavatkozni a piaci viszonyokba, és csökkenteni a felhasználóknak egyébként kedvező versenyt.
Az első Google-per
Fontos perben született döntés a múlt héten Luxembourgban. Az Európai Törvényszék jóváhagyta azt a nem elhanyagolható mértékű büntetést, amelyet az Európai Bizottság még 2017-ben szabott ki a Google technológiai óriásra. A bírói fórum úgy vélte: a bizottság helyesen állapította meg a Google magatartásának versenyre gyakorolt káros hatásait. De mit is állapított meg négy éve Brüsszel? Határozatában az Európai Bizottság annak idején azért szabott ki 2,42 milliárd eurós büntetést, mert úgy vélte, hogy a Google megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. A bizottság szerint a világcég visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. A cég fellebbezett, de a törvényszék elutasította érveit. A techóriást további két ügyben is megbírságolta Brüsszel, per azok miatt is indult.
– Fennáll-e a veszélye annak, hogy az efféle erőfölény nemcsak a gazdasági, hanem akár a demokratikus viszonyokat is torzíthatja?
– Egyértelműen. Ha nincs megfelelő verseny, a piaci szereplők nincsenek rákényszerítve arra, hogy minél jobb szolgáltatásokat nyújtsanak, hiszen a felhasználók számára a hálózati hatások miatt nem áll rendelkezésre valódi alternatíva.
Ez pedig lehetővé teszi a techcégeknek, hogy akár nyíltan is visszaélésszerű magatartást folytassanak. Ilyen magatartás lehet a demokratikus folyamatokba való nyílt vagy burkolt beavatkozás is.
Mindkettőre elég sok példát láttunk már, ám utóbbi sokkal veszélyesebb, hiszen elsőre lehet hogy senkinek sem tűnik fel, ha egy keresési listában vagy egy közösségi platformon hátrébb sorolnak bizonyos tartalmakat azért, hogy azok sokkal kevesebb emberhez jussanak el. Ennek az üzleti életben is hatalmas jelentősége van, a demokratikus nyilvánosság kérdéskörében pedig ennél is hangsúlyosabb, ahol egy kampányidőszakban ez akár a választók befolyásolására is alkalmas eszközként szolgálhat.
– Jó, hogy említi: kampányidőszak előtt állunk, jövőre országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Az internet folyamatai és az azokat alakító nemzetközi óriásvállalatok a végeredménybe is beleszólhatnak?
– Mára a politikai véleményformáláshoz elengedhetetlen tájékozódás és hírfogyasztás egyre erősebb terepe lett az internet, ezen belül is a közösségi média. Kutatások bizonyítják, hogy az emberek legtöbbször passzívan fogyasztanak híreket, vagyis csupán kisebb részük keres rá külön a hírekre vagy nyitja meg az egyes hírportálokat, többségük a közösségi oldalakon elé kerülő híreket olvassa inkább. Ez pedig rávilágít arra, mekkora jelentőséggel bírnak a közösségi oldalak különböző algoritmusai, amelyek kiajánlják a felhasználóknak az adott tartalmakat, különösen ha politikai kampányokról vagy hírekről beszélünk.
Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy ezek a platformok garantálják az elfogulatlan és egyenlő feltételeket, mindenféle nyílt vagy rejtett szűrés és cenzúrázás nélkül.
Borítókép: az európai parlamenti választás hirdetménye 2019-ben Fotó: MTI/Mónus Márton
