S itt már rögtön megemlíthetjük: bizony, elég nehezen lehet munkaerőt kapni az élőmunka igényes tormatermesztéshez.
Egy pozitívuma azért volt a láthatólag vontatott ezévi betakarításnak. Néhány felvásárló biztos akart lenni abban, hogy jó minőségű tormához jut, ezért a felvásárlás elején még 500 forintot is megadott kilójáért. A többség persze ragaszkodott a négyszáz forintos árhoz.
Mindezek után adódik a kérdés: Nem lenne-e célszerű a termesztőknek helyben feldolgozni a termés legalább egy részét? Hiszen az áruházak aranyáron mérik az ecetes és majonézes tormát, miközben az amúgy nem túl bonyolult feldolgozási tachnológiárt elég fellapoznunk nagyanyáinak szakácskönyvét. Ozsváth István nem árult el titkot azzal, amikor megjegyezte: Tervek már születtek, csak a megvalósítás marad el mindig. Pedig a helyben végzett feldolgozás lehetne a megoldás – a bagaméri gazdák komolyan fontolgatják –, amelyhez hatékony támogatást is lehetne szerezni.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!