Piaci áron megsokszorozódna a rezsi

A családi kiadások kilenc százaléka helyett 26-ra nőne az energiaköltség, ha most a rögzített tarifák helyett piackövető árazást vezetnének be.

rezsi gázkazán 20150107 Fotó:Bach Máté/Napi

Egy magyar háztartás átlagosan havi kilencezer forintot költ villamos energiára és 13 ezer forintot földgázra, ez az összes kiadás négy és öt százalékát jelenti. Az elmúlt időszak emelkedő energiaárai miatt

a piaci árszabás bevezetése a hatályos tarifákat októberben az áram esetében 2,6-szorosára, a földgáz esetében 3,2-szeresére növelte volna, ami egy mindkét terméket fogyasztó átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene.

Az összesített havi kiadás ezekre havi kilenc százalékról 26 százalékra növekedett volna – számolt elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 

Mint az írás felidézi, Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így a jelenlegi energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a tarifákat, azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban. Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést, és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés a fenti számítás alapján valamennyi magyar háztartás rezsikiadásait megemelné, de különösen nehéz helyzetbe sodorná az alacsony jövedelműeket és a családokat.

A háztartások éves jövedelmét tíz egyenlő létszámú kategóriára osztva folytatja a tanulmány a vizsgálatot. Az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem az első decilisbe tartozó háztartásokban 41 205, a tizedikben pedig 314 168 forint. A villamosenergia-költségek most nagyjából havi hat- és 11 ezer forint között mozognak, míg az árak elszabadulása nagyjából 16 és harmincezer forint közötti számlákat hozna. A földgáznál a 8–18 ezer forint helyett 25–57 ezer forintot kellene fizetni havonta, ha a mai szabadpiaci árakhoz igazodnának a tarifák.

Forrás: Századvég

Forrás: Századvég

A Századvég szerint

téves az a kritika, amely szerint a rezsicsökkentés a legtehetősebbeket védi, míg a legszegényebbeken nem segít.

Az energiadíjak növekedése valamennyi jövedelmi tizedben jelentős többletterhet jelentene. És bár a növekmény mindkét energiahordozó esetében a kilencedik decilisben lenne a legnagyobb, a kiadási arányok alapján a legnehezebb helyzetbe a két legalsó decilis tagjait sodorná, ahol a háztartások jelenleg összes kiadásuk 12 százalékát költik a két termékre, de az áremelkedés hatására az arány 35 százalékra nőne. Annak, hogy a piaci árak bevezetése a legtehetősebbeket kevésbé sújtaná, az elsődleges oka az, hogy a kategória tagjai energiahatékony berendezésekkel rendelkeznek és jellemzően kisebb létszámban laknak egy háztartásban, így energiafogyasztásuk is alacsonyabb. A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az együttélők száma, így a piaci árak bevezetésével járó áremelkedés leginkább a családokat sújtaná. 

Forrás: Századvég

A rezsicsökkentési program és azt biztosító hatósági árszabályozás tehát kiemelten fontos védőhálót jelent az alacsony jövedelmű és családos magyar háztartásoknak.

A rögzített árak leépítésével háztartások százezrei válnának energiaszegénnyé, ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne.

Borítókép: Bach Máté/Magyar Nemzet