Az intézkedésről szóló jogszabály egyelőre nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ezért még nem tudni, hogy mikor lép hatályba, de a miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lépésnek nincs határideje. E szempontból tehát eltér az üzemanyagár-sapkától, amely november 15-től három hónapra szól – a meghosszabbításáról, módosításáról vagy kivezetéséről januárban döntenek. A kormány azt reméli, hogy előbb-utóbb véget ér az energiaár-válság. A kormányfő egy nappal később, a Kossuth rádió műsorában elmondta, hogy a hét elején határoz a kormány a kisvállalkozások előtt megnyíló lehetőségről. Orbán Viktor hozzátette: „a brüsszeli bürokrácia vért hány a rezsicsökkentéstől, mert ők a multikat támogatják, ahogy a baloldal is, mi pedig elvesszük a multiktól a profitot”.
Mekkora lehet a megtakarítás?
Kérdés tehát, hogy mikor és hogyan jelentkezhet át a mikrovállalkozás az egyetemes szolgáltatásba, és valójában ezzel mekkora megtakarítást érhet el. Lapunk felvetésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője válaszolt. – Az egyetemes szolgáltatási kategóriába való átlépés lehetősége várhatóan jellemzően azokat a mikrovállalkozásokat fogja érinteni, amelyek az év vége közeledtével kötnének új árambeszerzési lehetőséget. Azt, hogy egy ilyen szereplő pontosan mekkora ajánlatot kap a kereskedőjétől – vagyis hogy mi az összevetés alapja – több tényező (mint például a fogyasztási mennyiség, a kiszámíthatóság, az aktuális piaci árak) befolyásolja. Ráadásul hétről hétre előfordulnak olyan események, amelyek jelentősen befolyásolják a piaci árakat, így pontos becslés nehezen adható – kezdte becslését a szakértő, de hozzátette, hogy az elmúlt hetek információi alapján
a kisvállalkozások nagyságrendileg kétszer akkora összegű ajánlatokat kapnak a jövő évre a kereskedőjüktől, mint az aktuális egyetemes szolgáltatói árak.
A két szolgáltatástípus költségében tapasztalható különbség pedig az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli engedélyeztetési problémák és az elmúlt napok áremelkedése miatt tovább növekedhet Hortay Olivér szerint.
Csökken a kockázat
Amivel a fogyasztó költsége csökken, azzal a szolgáltató kiadása növekszik, ezért érdekes az is, hogy vajon hogyan érinti a lépés a közművállalatokat, mekkora bevételkieséssel kellhet számolniuk. – A bevételkiesés három – egyelőre ismeretlen – tényező függvénye lesz: a következő hónapokban adott ajánlatok (amit az áramárak rövid távú alakulása nagymértékben befolyásol), az átjelentkezés mellett döntő vállalkozások száma és energiafogyasztási volumene, valamint a jövő évi áramárak alakulása. A szolgáltatókat várhatóan negatívan érinti majd a piacméret átmeneti csökkenése, a hatást azonban mérsékli, hogy a jelenlegi, turbulens időszakban az energiakereskedők ajánlatadási és a – magas árszintek miatt – a mikrovállalkozások nemfizetési kockázatai is magasabbak – vélte a szakértő, összegezve: bár a szabadpiacon vételező fogyasztók számának csökkenése a piac zsugorodását eredményezi, a szolgáltatók kockázatai is csökkenni fognak.
Magánjogi viszony
Amint azt Hortay Olivér is említette, azok a vállalkozások léphetnek át a kedvezményesebb tarifarendszerbe, amelyeknek lejár a – rendszerint egy évre kötött – energiabeszállítói szerződésük. Azok tehát, amelyek a naptári év közepén írtak alá a szolgáltatójukkal, akár le is maradhatnak most a lehetőségről, ha a szerződés felmondása olyan kötbérrel jár, ami mellett nem éri meg váltani. Gulyás Gergely a Kormányinfón erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a magánjogi viszonyokba a magyar állam csak egészen rendkívüli esetekben avatkozik bele, de ha ez tömegesen vetődik fel, akkor meg kell vizsgálni, mi a mozgástér.
Borítókép: Asztalos tanulók gyakorlatoznak egy budapesti kisvállalkozásnál. Olcsóbb lesz a cég fenntartása (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)
