A stratégia olyan, nagy kiterjedésű és sokakat érintő problémákat hivatott megoldani, amelyekről lapunk is részletesen beszámolt korábban. A gondok gyökerét az okozza, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból sokan járnak a városba és vissza rendszeresen, naponta egymillióan teszik meg autóval ezeket a távokat – idézte fel az államtitkár. Szerinte azért döntenek sokan az autózás mellett, mert a tömegközlekedés nem elég megbízható, nem elég sűrű, gyors és kényelmes, emiatt órákat állnak a dugóban. Hozzátette, hogy a belvárost megbénítja a túl sok egyidejű fővárosi útlezárás, forgalomkorlátozás, a sokak által kritizált sávlezárások.
Nemcsak az időnket vesztegetjük, hanem a levegő is rosszabb, és óriási stressz a munkába vagy a hazajutás. A helyzet magától csak rosszabb lesz: a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő.
A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele,
a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése a külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit.
Mindennek pedig részét képezi a vasút fejlesztése is, ami országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma a vasútvonalak szűk keresztmetszete. Fürjes Balázs szerint a vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül, és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé Budapest és az agglomeráció közötti utazásoknál. Az európai, a magyarországi, a várostérségi és a budapesti vasúti utazásokhoz sokkal átjárhatóbbá kell tenni Budapestet, erről szól a most elfogadott stratégia.
Ennek révén elérhetővé válhat, hogy a maihoz képest kétszer annyian utazzanak az elővárosokból vasúttal a fővárosba és vissza napi rendszerességgel. A tapasztalatok szerint ugyanis pontosan ilyen mértékű növekedés, duplázás történt a nemrég felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon, egyes állomásokon négyszeres volt a bővülés.
