Néhány hónap maradt a 2022-es országgyűlési választásig. A balliberális oldal nincs könnyű helyzetben, mert 2010 előtti kormányzásuk idején minden téren kudarcot vallottak, ez így volt a gazdaságpolitikájukkal is. Most olyan állításokkal támadnak, amelyek messze esnek a valóságtól. Az elmúlt napokban a többi között ilyen mondatokat fogalmaztak meg: „megszorítás lett az Orbán-kormány válságkezelésének a vége; visszaüthet a minimálbér-emelés és az adócsökkentés; az adókönnyítések csak a kormány népszerűségét szolgálják.”
A baloldal miniszterelnök-jelöltje is megszorításokról beszélt az egyik videójában, miközben Bajnai Gordon kormányát dicséri és helyeseli a 13. havi nyugdíj 2009-es megszüntetését.
Úgy nevezte eredményesnek Bajnai kormányzását, hogy Gyurcsány volt miniszteréből nem országgyűlési választásokat követően lett kormányfő. Ráadásul az ország a Nemzetközi Valutaalap gyámsága alatt volt, miután a balliberális politika csődközeli helyzetet teremtett. A Bajnai-kormány elvonásai vetekedtek elődjének megszorításaival.
Varga Mihály pénzügyminiszter nem hagyta szó nélkül a vádakat. Közösségi oldalán emlékeztetett: jövő év elején megkapják a hatszázmilliárd forintos adó-visszatérítést a gyermeket nevelő családok, 140 milliárd forintos adómentességet élvezhetnek a 25 év alatti munkavállalók, érkezik a teljes 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium. A munkáltatói adócsökkentés eléri a 750 milliárd forintot, azaz: a munkáltatói közterhek négy százalékponttal mérséklődnek. A kisvállalati adó egy százalékponttal csökken, miközben legfeljebb egy százalék lehet a kisvállalkozások iparűzési adója.
A minimálbér pedig mindezek tetejében kétszázezer forintra emelkedik. Továbbra is hatályos a rezsicsökkentést lehetővé tevő hatósági árszabályozás, így januártól sem emelkednek a lakossági és a mikrovállalkozások energiaköltségei.
A kormány most az állami beruházások átütemezésével megemelte az idei pénzügyi tartalékokat 350 milliárd forinttal. Erre az a baloldal mondja, hogy megszorítás, amely a minap nem szavazta meg Magyarország történetének legnagyobb adócsökkentését, képviselőik jelen sem voltak az országgyűlési voksolás idején az ülésteremben. Nemcsak ezért álságos azonban most megszorításokról beszélniük, hanem azért is, mert 2010 előtt ők bukdácsoltak megszorításoktól megszorításokig. A válságkezelés sem állt akkor másból, mint a bérből és fizetésből élők, valamint a hazai cégek megsarcolásából.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért, valamint szabályozásért felelős államtitkára látványos számokat tett közzé a közösségi oldalán. A válságkezelések eredményeit vetette össze a krízisek előtti utolsó békeidőszakkal. Ez a baloldal esetén 2008 harmadik negyedévét, a jobboldal esetén pedig 2019 utolsó negyedévét jelenti.
Ezek alapján látható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) a baloldali válságkezelés során 7,5 százalékkal csökkent, míg a jobboldali intézkedések eredményeként 2021 harmadik negyedévében már 0,7 százalékkal meghaladta a válság előtti GDP-szintet.
A 2008-as időszak után a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal visszaesett (212 ezer fő elvesztette a munkáját), ellenben most 2,5 százalékponttal nőtt a mutató (ma 38 ezer fővel dolgoznak többen, mint a válság előtt). A baloldal idején 171 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma (4,2 százalékponttal emelkedett a ráta), ezzel szemben a jobboldali kormány alatt 0,7 százalékponttal nőtt a mutató.
Sokatmondó az is, hogy míg a baloldal válságkezelésének következményeként 1,1 százalékponttal csökkent a beruházási ráta, addig a jobboldali kormánynak nemcsak sikerült magasan tartania a rátát, de növelni is tudta 0,8 százalékponttal.
Borítókép: Annak idején a Bajnai-kormány elvonásai vetekedtek Gyurcsányék megszorításaival. (Fotó: MTI/Komka Péter)
