Miközben az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és a megújuló energiatermelés soha nem kapott még ennyi figyelmet, a nyugati társadalom olyan, rég nem tapasztalt jelenséggel kénytelen megismerkedni, mint az áramszolgáltatás korlátozása – hívta fel a figyelmet Süli János. A svéd sajtóban porszívóstopként híresült el, amikor súlyos áramhiány alakult ki a skandináv országban, és arra kérték a lakosságot, hogy mellőzzék az olyan energiaigényes eszközök használatát, mint a porszívó. Németország is áramkorlátozásokkal szembesült augusztusban, amikor az időjárásfüggő megújulókra támaszkodó rendszer még a szénerőművek beüzemelésével sem tudta garantálni az ellátást, így több ipari létesítményt kénytelenek voltak lekapcsolni.
A Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter aláhúzta, hogy az ellátásbiztonság gyengülése és a hirtelen elszabadult áramárak következtében világszerte egyre többen ismerik fel, hogy a nukleáris energia nélkülözhetetlen. Felidézte, hogy legutóbb Emmanuel Macron francia köztársasági elnök jelentette be, hogy országa új atomerőművek építésébe fog, az ismert amerikai milliárdos Bill Gates pedig Wyoming államban létesít kis méretű moduláris reaktort az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával.
Süli János hozzátette: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is kiállt az atomenergia használata mellett, mondván: az megbízható energiaforrás, amire szükség van az Európai Unióban. – A világ tiszta áramtermelésének több mint egynegyedét jelenleg is az atomenergia biztosítja, Magyarországon pedig Paks szolgáltatja a karbonmentes energiatermelés több mint nyolcvan százalékát – húzta alá a miniszter, aki nemrégiben cseh, lengyel és szlovák kormányképviselőkkel közös nyilatkozatban állt ki a klímavédelmi célok elérését szolgáló atomenergia mellett. – A Pakson szignált dokumentumban arra kértük Brüsszelt, hogy az eredeti uniós szándéknak megfelelően a finanszírozhatóság szempontjából is kezelje az atomenergiát fenntartható energiaforrásként. A véglegesítésre váró európai uniós taxonómia célja ugyanis, hogy a befektetőket az uniós források biztosításával tereljék a fenntarthatóbb technológiák irányába annak érdekében, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.
Süli János aláhúzta: ha egyszerre akarunk ellátásbiztonságot, olcsó áramot és tiszta energiát, tulajdonképpen az atomenergia az egyetlen, ami szóba jöhet.
Borítókép: New Land Média
