A lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt javuló konjunktúraérzet jellemzi – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató idén januárban végzett felméréséből. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett konjunktúraindex értéke a lakosság esetében –4,2-ről –2,2-re, míg a vállalatoknál –3,7-ről –0,1-re emelkedett.
Ez a vállalkozásoknál a legkedvezőbb érték a koronavírus 2020. márciusi megjelenése óta, és nem tér el érdemben a vírus előttitől sem. A lakosságnál a vírus megjelenése óta csak egyszer, 2021 októberében volt kedvezőbb a konjunktúraérzet.
A lakossági konjunktúraérzet további javulásához szükséges lesz az infláció érdemi fékeződése és az ezzel kapcsolatos várakozások javulása. A vállalatoknál meghatározó lehet a következő időszakban az energiaárak, a szállítási nehézségek és az alapanyaghiány alakulása, a szolgáltató ágazatoknál pedig a koronavírussal kapcsolatos helyzet változása. Ezek kedvező módosulása segítheti elő a konjunktúraérzet további javulását.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző hónaphoz képest.
- Legkedvezőbbnek továbbra is a foglalkoztatási helyzetet ítélték a háztartások, ennek alindexe érdemben, +6,2-ről +8,8-ra emelkedett.
- A legnagyobb mértékben a gazdasági környezet megítélése javult, az előző hónaphoz képest –5,9-ről –2,1-re emelkedett.
- Ezt követően az anyagi helyzet megítélése vált kedvezőbbé, az ezt leíró alindex értéke –3,8-ról –0,3-re változott.
- A legkedvezőtlenebb továbbra is az infláció megítélése, az ezt leíró mutató tovább esett: –47,4-ről –61,1-re csökkent – ami a legalacsonyabb érték a felmérés kezdete óta –, összhangban az infláció elmúlt hónapokban tapasztalt gyorsulásával.
A januári felmérés eredményei szerint a legnagyobb javulás abban a kérdésben mutatkozott meg, amely a gazdasági helyzet következő egy évben várható alakulását vizsgálja – részletezte a Századvég. Míg decemberben még 14,6 százalék számított jelentősen romló gazdasági helyzetre, addig januárban már csak 9,2 százalék. Alig változott, és így 15,5 százalékot tett ki azok aránya, akik a helyzet kismértékű romlására számítanak. Változatlan gazdasági helyzetet az előző havi 18,8 százalék után most húsz százalék várt.
A kismértékű javulásra számítók aránya 23,2 százalékról 27,7 százalékra, míg a jelentős javulást váróké 12,7 százalékról 13,6 százalékra emelkedett.
Továbbra is alacsony azok aránya, akik egy százaléknál kisebb átlagos pénzromlásra számítanak, mindössze 1,4 százalék. Mérséklődött azok aránya is, akik egy-két százalékos inflációval számolnak. A megkérdezetteknek mindössze a 12,5 százaléka várja azt, hogy az infláció a jegybanki célsávon belül alakul, ez az arány decemberben még húsz százalék volt.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex kedvezőbb értékeket mutat decemberről januárra.
- A legnagyobb javulást az üzleti környezet megítélése mutatott, –2,6-ról +2,6-ra emelkedett.
- A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, ennek mutatója +10,6-ról +15,4-re nőtt tovább.
- A gazdasági környezet megítélése az előző hónappal ellentétben nőtt, –7,2-ről –2,2-re emelkedett.
- A termelési környezet alindexe –5,3-ról –2,5-re nőtt.
A vállalati felmérésben nem volt olyan kérdés, amely romlást mutatott volna januárban, két kérdésben a számok kiemelkedően kedvezően alakultak. A vállalati felmérés eredményei nagymértékű hasonlóságot mutatnak a lakossági felmérés eredményeivel. Ebben az esetben is érdemben javult a következő egy évre várható gazdasági folyamatok megítélése. A változatlan gazdasági helyzetet prognosztizálók aránya alig változott, januárban 24,5 százalékot tett ki. Kismértékben javuló gazdasági helyzetet az előző havi 28,8 százalék után 30,8 százalék várt, míg jelentősen javulót 5,4 százalék után 6,7 százalék.
Javultak a következő 12 havi termeléssel kapcsolatos várakozások is. Míg decemberben még három százalék számított jelentősen, tizenkét százalék pedig kismértékben csökkenő termelésre, addig januárban ez a két arány 1,7, illetve 8,7 százalékra esett vissza. A változatlan termelést várók aránya 40,8 százalékról 39,3 százalékra csökkent, míg a kismértékű növekedést prognosztizálók aránya 36,2 százalékról 39,1 százalékra, a jelentős bővülést prognosztizálóké pedig négy százalékról hat és fél százalékra emelkedett.
Borítókép: a lakossági konjunktúraindex változása (Grafika: Századvég Konjunktúrakutató)
