Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Április óta először volt ismét kétszámjegyű a keresetek éves emelkedésének üteme. A tizennégy éves csúcsra ugró 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek két és fél százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt.
A munkáltatók teljes körére, azaz az öt főnél kisebb vállalkozásokra is kiterjedő felmérés szerint 421 100 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 8,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke – amelynél ugyanannyian kerestek kevesebbet, mint ahányan többet – 375 600 forint volt, így 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A közfoglalkoztatottakat nem számítva 494 100 forint volt a bruttó átlagkereset, 9,7 százalékkal több, mint az előző év novemberében. A vállalkozások körében a bruttó keresetek 8,8 százalékkal, a költségvetésben az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 11,1 százalékkal nőttek. A közszférán belül az egészségügyben átlagosan 32,7 százalék volt a bérnövekedés a vizsgált időszakban.
Novemberben a keresetek növekedési üteme gyorsult az előző hónapokban tapasztalthoz képest. Ezt részben a magasabb infláció, részben a fokozódó munkaerőhiány magyarázhatja – összegezte a friss adatokat Regős Gábor. A Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte:
az átlagbérek ebben a hónapban is a közszférában növekedtek gyorsabb ütemben, de a bérek emelkedése a versenyszférában is meghaladta az inflációt. A reálbérek tehát kismértékben nőttek, de természetesen az egyes munkavállalók fizetései között jelentős eltérések lehetnek.
Az egyes ágazatok közül az orvosi béremelések eredményeként kiemelkedik az egészségügyben dolgozók átlagbérének emelkedése, de az energiaipartól eltekintve minden ágazatban nőttek az átlagkeresetek.
A minimálbér és a garantált bérminimum húszszázalékos emelése, a járulékok csökkentése és a fokozódó munkaerőhiány nyomán az idei átlagbéremelkedés tíz százalék feletti, szerencsés esetben a 15 százalékot is megközelítő lehet, azaz a reálbérek tovább emelkedhetnek a viszonylag magas infláció ellenére is.
Regős Gábor ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bérek további felzárkóztatására van szükség, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben az elmúlt években kevésbé voltak jellemzőek a bérfejlesztések.
Borítókép: A minimálbér összegének és reálértékének változása (Grafika: Mandiner, Szalai Piroska)
