Jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek a Tescónál, ahol az idei áruházi bérek emeléséről kezdődnek többkörös tárgyalások – közölte a Magyar Nemzettel Bubenkó Csaba.
Az Egyenlő.hu elnöke annak kapcsán, hogy a héten a második élelmiszer-kereskedelmi vállalat jelentette be a 2022-ben érvényes bolti fizetések mértékét, jelezte: a bruttó átlagkeresettől még mindig elmaradó áruházi bérek jellemzően nem jelentenek vonzerőt a munkaerőpiacon, ennek köszönhetően a napi fogyasztási cikkek értékesítésében súlyosbodik a munkaerőhiány.
– Évtizedekkel az első multiláncok betelepülése és magyarországi piachódítása után még mindig itt tartunk: alulfizetett a pult mögött vagy a kasszában végzett munka, és miközben számtalan átalakulás történt az iparágban – kivonulás, felvásárlás, üzletágak, áruházi területek megszüntetése –, munkavállalók ezrei hagyták el a kereskedelmi hivatást. Ezért a mindenkori alkalmazotti réteg túlzottan leterhelt:
a teljesítménykényszer miatt hajtják a pénzt, amitől sokan kiégtek mostanra, elhagyják a pályát,
amely viszont a fiatalabb generációt már kevésbé vonzza.
A kétkezi munkások megbecsülése híján krónikussá vált a munkaerőhiány ezen a területen, ami immár berobbanhat, ha továbbra sem fizetik meg a lakossági kiszolgálás kulcsfontosságú szereplőit
– fogalmazott Bubenkó Csaba.
Mint mondta, idén két számjegyű béremelést szeretnének elérni a Tescónál, amely már nem piacelső, de a 2020-as forgalma alapján a dobogó harmadik helyén diktálja az iparági iramot.
Megelőzi a brit láncot a vállalati sorrendben a 14 ezer főt foglalkoztató Spar, amely január első napjaiban jelentette be az ez évi béreket. Eszerint például a legnagyobb létszámban foglalkoztatott áruházi munkaerő minimum elérhető bruttó alapbére az osztrák hálózat magyarországi egységeiben a próbaidő után 285 ezer forintot tesz ki havonta, ami a gazdasági szempontból kiemelt térségekben 300 ezer forintot ér el.
Teljesítménybérként havonta további bruttó tízezer forintot is kiérdemelhetnek a Spar dolgozói, akik 13. havi juttatásra és különféle pótlékokra is jogosultak. Utóbbiakkal a maximális havi bruttó jövedelem például az eladó-pénztáros munkakör esetében 392 ezer forintra rúghat.
Az Auchan a héten közölte: az előző évekhez képest nagyobb mértékben fejlesztik a fizetéseket, amelyek az alapbéren túl ugyancsak inkább a teljesítményre alapozhatók.
A francia láncnál a forgalmasabb régiókban a szakképzettséget nem igénylő áruházi pozíciókban a kezdő jövedelem januártól bruttó 320 ezer forinttól 421 ezer forintig terjedő alapösszegekre nőtt, amelyek bizonyos üzleti feltételekkel júliustól 342–445 ezer forintot érhetnek el. A pékek az év második felétől bruttó 485 ezer, a logisztikai dolgozók pedig a próbaidő lejárta után a teljesítményalapú prémiummal együtt havonta kereken félmillió forintot kereshetnek az Auchannál.
– Önmagában nem az egyes cégek döntései a mérvadók, mivel a munkaerőhiány ágazati szinten igényel látványosabb megoldást, ennek érdekében lépni kell. Az eddigi bejelentések nem jelentenek megoldást, pedig a forgalom szárnyal, a láncok már tavaly elérték a 2019-es rekordbevételeket.
A multik az ágazati különadó mellett is milliárdos osztalékokat visznek ki az országból, 2019-ben összesen 121 milliárd forintot juttattak haza a magyarországi nyereségből.
Ki fogja ezt megtermelni? Zsebbe kell nyúlni, hogy versenyképessé váljanak a fizetések. A dolgozók a pandémiás, megfeszített munkatempóban leterheltek, ezért egyelőre csak fokozódik a fluktuáció – mutatott rá az érdekképviselő.
Az Egyenlő.hu elnöke szerint hiába vannak jelentős különbségek a cégek között, minél nagyobb egységben kell kezelni a piacot, azért, hogy végre ne egymást figyeljék a versenytársak, így ne tudják mesterségesen alacsonyan tartani az áruházi fizetéseket.
– Láthatjuk, hogy az alapbéren felül csak a hétvégi, éjszakai műszakpótlékokkal, a teljesítményhez kötött bónuszokkal, pluszmunkáért kapott juttatásokkal lehet elérni a bruttó 300-400 ezer forintos havi keresetet, ez azonban veszélyes. Habár támogatjuk a teljesítményalapú munkát és annak elismerését, de
a megfeszített tempó kiégéshez vezet, ha amúgy a fix jövedelem kevésnek bizonyul, és csak a családtól távol töltött idővel, megterhelő fizikai munkával lehet elfogadható szintre emelni
– jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint egy elöregedő társadalomban ez előbb-utóbb törvényszerűen krízishez vezet.
Borítókép: Ahogy a vásárlókat, úgy a dolgozókat is megerősítette a kormány. Most a munkaadókon a sor (Fotó: Havran Zoltán)
