időjárás 22°C Apollónia 2022. július 7.
logo
Még mindig alulfizetett a kereskedelmi hivatás – fokozódhat a munkaerőhiány

Csak kapaszkodnak a bolti bérek

Thurzó Katalin
2022.01.21. 06:05
Csak kapaszkodnak a bolti bérek

Miután a kormány jelentős emeléssel bebiztosította a minimálbéres foglalkoztatottak legkisebb hazavihető jövedelmét, a kereskedelmi cégeknél is sorra döntenek az idei áruházi bérekről. A szakszervezet szerint viszont a milliárdos osztalékok ellenére még mindig alulfizetett a terület, ezért a boltokban fellángolhat a munkaerőhiány.

Jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek a Tescónál, ahol az idei áruházi bérek emeléséről kezdődnek többkörös tárgyalások – közölte a Magyar Nemzettel Bubenkó Csaba. 

Az Egyenlő.hu elnöke annak kapcsán, hogy a héten a második élelmiszer-kereskedelmi vállalat jelentette be a 2022-ben érvényes bolti fizetések mértékét, jelezte: a bruttó átlagkeresettől még mindig elmaradó áruházi bérek jellemzően nem jelentenek vonzerőt a munkaerőpiacon, ennek köszönhetően a napi fogyasztási cikkek értékesítésében súlyosbodik a munkaerőhiány.

Egyre leterheltebbek a dolgozók, nem vonzó a bolti munka. Fotó: Koszticsák Szilárd

– Évtizedekkel az első multiláncok betelepülése és magyarországi piachódítása után még mindig itt tartunk: alulfizetett a pult mögött vagy a kasszában végzett munka, és miközben számtalan átalakulás történt az iparágban – kivonulás, felvásárlás, üzletágak, áruházi területek megszüntetése –, munkavállalók ezrei hagyták el a kereskedelmi hivatást. Ezért a mindenkori alkalmazotti réteg túlzottan leterhelt: 

a teljesítménykényszer miatt hajtják a pénzt, amitől sokan kiégtek mostanra, elhagyják a pályát, 

amely viszont a fiatalabb generációt már kevésbé vonzza. 

A kétkezi munkások megbecsülése híján krónikussá vált a munkaerőhiány ezen a területen, ami immár berobbanhat, ha továbbra sem fizetik meg a lakossági kiszolgálás kulcsfontosságú szereplőit 

– fogalmazott Bubenkó Csaba.

Mint mondta, idén két számjegyű béremelést szeretnének elérni a Tescónál, amely már nem piacelső, de a 2020-as forgalma alapján a dobogó harmadik helyén diktálja az iparági iramot. 

Megelőzi a brit láncot a vállalati sorrendben a 14 ezer főt foglalkoztató Spar, amely január első napjaiban jelentette be az ez évi béreket. Eszerint például a legnagyobb létszámban foglalkoztatott áruházi munkaerő minimum elérhető bruttó alapbére az osztrák hálózat magyarországi egységeiben a próbaidő után 285 ezer forintot tesz ki havonta, ami a gazdasági szempontból kiemelt térségekben 300 ezer forintot ér el. 

Teljesítménybérként havonta további bruttó tízezer forintot is kiérdemelhetnek a Spar dolgozói, akik 13. havi juttatásra és különféle pótlékokra is jogosultak. Utóbbiakkal a maximális havi bruttó jövedelem például az eladó-pénztáros munkakör esetében 392 ezer forintra rúghat.

Az Auchan a napokban jelentette be, hogy fejleszti a béreket. Fotó: Bach Máté

Az Auchan a héten közölte: az előző évekhez képest nagyobb mértékben fejlesztik a fizetéseket, amelyek az alapbéren túl ugyancsak inkább a teljesítményre alapozhatók. 

A francia láncnál a forgalmasabb régiókban a szakképzettséget nem igénylő áruházi pozíciókban a kezdő jövedelem januártól bruttó 320 ezer forinttól 421 ezer forintig terjedő alapösszegekre nőtt, amelyek bizonyos üzleti feltételekkel júliustól 342–445 ezer forintot érhetnek el. A pékek az év második felétől bruttó 485 ezer, a logisztikai dolgozók pedig a próbaidő lejárta után a teljesítményalapú prémiummal együtt havonta kereken félmillió forintot kereshetnek az Auchannál.

– Önmagában nem az egyes cégek döntései a mérvadók, mivel a munkaerőhiány ágazati szinten igényel látványosabb megoldást, ennek érdekében lépni kell. Az eddigi bejelentések nem jelentenek megoldást, pedig a forgalom szárnyal, a láncok már tavaly elérték a 2019-es rekordbevételeket. 

A multik az ágazati különadó mellett is milliárdos osztalékokat visznek ki az országból, 2019-ben összesen 121 milliárd forintot juttattak haza a magyarországi nyereségből. 

Ki fogja ezt megtermelni? Zsebbe kell nyúlni, hogy versenyképessé váljanak a fizetések. A dolgozók a pandémiás, megfeszített munkatempóban leterheltek, ezért egyelőre csak fokozódik a fluktuáció  – mutatott rá az érdekképviselő.

Az Egyenlő.hu elnöke szerint hiába vannak jelentős különbségek a cégek között, minél nagyobb egységben kell kezelni a piacot, azért, hogy végre ne egymást figyeljék a versenytársak, így ne tudják mesterségesen alacsonyan tartani az áruházi fizetéseket.

Hiába a nyereség, a cégek még mindig nem nyúlnak a zsebükbe, hogy versenyképesek legyenek a fizetések.                   Fotó: Mirkó István

– Láthatjuk, hogy az alapbéren felül csak a hétvégi, éjszakai műszakpótlékokkal, a teljesítményhez kötött bónuszokkal, pluszmunkáért kapott juttatásokkal lehet elérni a bruttó 300-400 ezer forintos havi keresetet, ez azonban veszélyes. Habár támogatjuk a teljesítményalapú munkát és annak elismerését, de 

a megfeszített tempó kiégéshez vezet, ha amúgy a fix jövedelem kevésnek bizonyul, és csak a családtól távol töltött idővel, megterhelő fizikai munkával lehet elfogadható szintre emelni

 – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint egy elöregedő társadalomban ez előbb-utóbb törvényszerűen krízishez vezet.

Borítókép: Ahogy a vásárlókat, úgy a dolgozókat is megerősítette a kormány. Most a munkaadókon a sor (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.