Az ünnepi időszak és az utána következő leárazások forgatókönyvét ezúttal is átírta a járványhelyzet: a globális ellátási láncok problémái, így a csiphiány, papírhiány, konténerhiány, a megnövekedett szállítási idők és költségek, valamint a forint gyengülése egyaránt nehezítették a helyzetet. Ugyanakkor a kereskedelmi gyorsmérlegek szerint a 2021. évi karácsony előtti bevásárlási roham még a koronavírus előtti esztendő, azaz 2019 számait is túlszárnyalta; megspékelve a hagyományos, személyes ajándékbeszerzési formát az online adásvételekkel, amelyekre azonban a cserénél vagy visszaváltásnál más szabályok vonatkoznak.
Az első visszajelzések szerint 2021-ben a műszaki cikkekre volt a legnagyobb kereslet. Bármi is került azonban a fa alá, mindenkinek rossz szájízt okoz, ha a kellemes helyett kellemetlenre sikerül a meglepetés.
Több tízezer ajándék köt ki a szeméttelepen
A rosszul kiválasztott karácsonyi meglepetésekből ráadásul minden évben rengeteg hulladék keletkezik. Bár a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) példaként az ING egy 2018-ban készült nemzetközi kutatására hivatkozik – amikor megközelítőleg tízmillió nemkívánatos ajándékot kaptak az emberek világszerte karácsonykor, mintegy négyszázmillió dollár értékben –, a nagyságrendek évről évre hasonlók. A listán előkelő helyen végeztek a különféle gyertyák, pizsamák, papucsok, fehérneműk és zoknik. A nem tetsző ajándékokkal pedig az ünnepek után sokszor a különböző jótékonysági boltokat árasztják el, ezeknek jelentős részét soha nem értékesítik: évente átlagosan hatvanezer balul elsült karácsonyi meglepetés kerül a szeméttelepekre – számszerűsíti a fogyasztóvédelmi internetes portál a jól ismert jelenséget.
Amennyiben tehát, akár a legnagyobb igyekezet ellenére, hiba csúszott a számításba, és valaki olyan ajándékot kapott, amit valamiért nem tud használni, érdemes néhány dologgal tisztában lennie. A karácsonyi ajándékok visszacserélése ugyanúgy működik, mint bármilyen más terméké – hangsúlyozta lapunknak Dénes Júlia, az egyesület munkatársa. Naprakész hazai adatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az arányokat tökéletesen érzékelteti a CNBC cikke, amely szerint
2019-ben tízből nyolc amerikai legalább egy ajándékot visszacserélt a karácsonyi ünnepek után. Vagyis a pandémia előtti utolsó „békeidőben”, amikor minden a megszokott kerékvágásban ment, csupán minden ötödik fogyasztó ajándékvásárlása sikerült hozzávetőleg tökéletesen a hihetetlenül bőséges választékáról ismert tengerentúli termékkínálatból válogatóknak.
Jogszabály vagy jóindulat
Hagyományos módon, személyesen a boltban vásárolt termék esetében a kereskedőt nem kötelezi jogszabály, hogy visszavegyen olyan árut, ami nem hibás. Ha például egy ruhát azért vittek vissza, mert nem jó a mérete vagy nem tetszett a színe, akkor a gyakorlat boltonként eltérő – mutatott rá a szakember. A vásárlási bizonylat bemutatásával sok esetben akár harminc napig is ki lehet cserélni az adott terméket egy másikra. Amennyiben viszont ennél nagyobb gond van az ajándékba kapott termékkel, azaz ha olyan hiba merül fel, amely feltehetően gyártási eredetű, akkor minőségi kifogással lehet élni. Abban az esetben pedig, ha a megvásárolt termékről azonnal kiderül, hogy hibás, akkor él a jótállás, köznapi nevén a garancia: a kereskedő három munkanapon belül köteles kicserélni a terméket. Az akciós termékekkel ugyanez a helyzet: hiba esetén a kereskedőnek kell cselekednie – foglalhatók össze röviden a legfontosabb tudnivalók.
– Ha a fogyasztónak egy árucikkel kapcsolatban panasza van, azt első lépésben mindenképpen az adott kereskedőnél vagy szolgáltatónál kell megpróbálnia rendezni, csak akkor lehet innen továbblépni, ha ez nem sikerült – fogalmazta meg az egyik legfontosabb tudnivalót Dénes Júlia. Kiemelte azt is, hogy bár elvileg telefonon is megtehetjük, és így is érvényes, a panaszt lehetőleg mégis írásban nyújtsuk be, hiszen az írásban rögzített reklamáció könnyebben dokumentálható, és egyszerűbbé teszi a későbbi ügyintézést, hivatkozást is. Majd hozzátette: mindig tegyük egyértelművé, hogy panasszal élünk, mert jogszabály a panaszra vonatkozóan írja elő a pénzügyi szolgáltatók számára a meghatározott határidőn belüli, fő szabályként harmincnapos válaszadási kötelezettséget.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint abban az esetben, ha a vevő panaszát nem sikerült a kereskedőnek orvosolnia, akkor következő lépésként három intézmény segítségét kérheti: fogyasztóvédelmi jogszabálysértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóságét, egyéni ügyekben a békéltető testületekét, határon átnyúló fogyasztói jogvita megoldásában pedig az Európai Fogyasztói Központét.
Az online vételeknél eltérők a lehetőségek
Más a helyzet azonban az online vásárlásokkal, amelyek mértéke évről évre mintegy 30-40 százalékkal növekszik. Tavaly már a teljes ünnepi ajándékbeszerzések 10-12 százalékát online intéztük. Ezekben az esetekben jogszabály garantálja a 14 napos elállási jogot a vásárlónak a termék átvételétől számítva. Vagyis például egy online megvásárolt farmernadrágot vagy bakancsot akkor is vissza lehet küldeni, ha az méretben jó, de nem tetszik a színe. Ez természetesen bizonyos termékek esetében nem oldható meg, ilyenek többek között a romlandó élelmiszerek (a részletes szabályok a kormányrendeletben olvashatók). Az elálláshoz szükséges nyilatkozatmintát a kereskedőnek kell biztosítania.
A TVE arra hívta fel a figyelmet, hogy online vásárlás esetén érdemes megbízható webáruházat keresni, és utánanézni az adott kereskedőnek fizetés előtt. Továbbá nem árt gyanakodni, ha valahol a piaci árhoz képest jóval olcsóbban adják a termékeket. A jogsértést elkövető webáruházakat egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hivatalos oldala is listázza.
– A vásárlásokat tehát mindig, karácsonytól vagy más alkalomtól függetlenül is érdemes megfontolni – szól Dénes Júlia jó tanácsa. – Nagyobb beruházások – például a műszaki termékek vagy matracok vásárlása – előtt a termék ára mellett annak megbízhatóságát is ellenőrizzük – fűzte hozzá a szakember.
