Szadamori Keiszuke, az IEA energiapiaci és biztonsági igazgatója arról beszélt, hogy bár Kína és India is ígéretet tett a nettó nulla karbonkibocsátás elérésére, az igyekezet nem látszik, hiszen elsősorban éppen a szénalapú áramtermelés szabályozásában kellene tükröződnie. – Ázsia uralja a globális szénpiacot, Kína és India a teljes kereslet kétharmadáért felel. Ez a két gazdaság összesen csaknem hárommilliárd lakossal a jövőbeli szénkereslet kulcsa – tette hozzá.
Míg a szénalapú áramtermelés csúcsokat döntött, a szén iránti teljes, globális kereslet 4,4 százalékkal csökkent a járvány miatt 2020-ban. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb esése, de jóval kisebb mértékű, mint amit vártak a járványt követő lezárások, gazdasági leállás okán a szakértők. Nagy különbségek mutatkoztak az egyes régiók között: Kína szénkereslete egy százalékkal nőtt, a gazdaság ott indult újra elsőként. Eközben az Egyesült Államokban és az Európai Unióban majdnem ötödével, Indiában és Dél-Afrikában pedig nyolc százalékkal mérséklődött az igény.
Az árak pedig igen hektikusan változtak.
Miután 2020 második negyedévében tonnánként ötven dollárra esett a szén értéke, 2021 októberére elérte a 298 dollárt, szintén historikus rekordot döntve meg. Ennek fő oka a gazdaság, ezen belül Kína keresletének fellendülése és a világszerte tapasztalt magasabb földgázárak. A kínai kormány gyorsan beavatkozott a piac kiegyensúlyozása érdekében, így december közepére 150 dollár alá süllyedtek Európában a tonnánkénti szénárak.
Borítókép: Indiai bányász termeli ki a végtelennek tűnő erőforrást (Fotó: Money Sharma/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!