Minden valószínűség szerint rekordot döntött tavaly a szénből előállított villamos energia mennyisége globálisan,
erre engednek következtetni a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előzetes adatai. Hovatovább,
az idén minden idők legnagyobb szénigénye érkezhet el és maradhat fenn – az időjárástól és a gazdasági folyamatoktól is függően – még 2024-ben is, aláásva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
A 2019-es és 2020-as visszaesést követően a szénalapú globális energiatermelés kilenc százalékkal emelkedhetett 2021-re. A 10 350 TWh-nyi termelésre eddig nem volt példa az IEA Coal 2021 című jelentése szerint. Az emelkedés hátterében a gyors gazdasági fellendülés áll, amely sokkal erőteljesebben növelte a villamosenergia-keresletet, mint ahogyan azzal az alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőforrások lépést tudnak volna tartani. Emellett a földgáz árának meredek emelkedése is a szén felé terelte a keresletet.
Az összesített szénigény világszerte – beleértve az energiatermelésen túli felhasználásokat, például a cement- és acélgyártást – 2021-ben hat százalékkal nőtt az előzetes adatok szerint.
Ez szintén jelentős növekedés, de nem haladja meg a 2013-ban és 2014-ben elért rekordszintet.
– A szén a globális karbonkibocsátás legjelentősebb forrása, és a történelmileg magas szénenergia-termelési szint aggasztó jele annak, hogy a világ milyen messze van az emisszió nettó nullára szorításától – mondta az IEA ügyvezetője. Fatih Birol szerint a kormányok határozott és azonnali fellépése nélkül a szénkibocsátás elleni küzdelemben – igazságos, megfizethető és biztonságos módon – kevés, ha egyáltalán lesz esélyünk arra, hogy a globális felmelegedést másfél Celsius-fokra korlátozzuk.
A szénalapú áramtermelés több mint fele Kínában van, egyedül itt kilencszázalékos növekedést mértek. Indiában 12 százalékos növekedésről szólnak az előzetes számok. Ez minden idők legmagasabb adatait jelenti, úgy, hogy közben hatalmas mértékben fejlesztették a szél- és a napenergia-kapacitásokat is. De az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is csaknem közel húsz százalékkal nőtt a szénalapú termelés tavaly, mégsem haladta meg a járvány előtti, 2019-es szintet. Ezeken a piacokon az idén várhatóan visszaesik a szénfelhasználás, mert bár az áram iránti igény továbbra is növekszik, de kisebb ütemben, és a megújuló alapú energiatermelés pedig továbbra is gyorsan terjed.
Szadamori Keiszuke, az IEA energiapiaci és biztonsági igazgatója arról beszélt, hogy bár Kína és India is ígéretet tett a nettó nulla karbonkibocsátás elérésére, az igyekezet nem látszik, hiszen elsősorban éppen a szénalapú áramtermelés szabályozásában kellene tükröződnie. – Ázsia uralja a globális szénpiacot, Kína és India a teljes kereslet kétharmadáért felel. Ez a két gazdaság összesen csaknem hárommilliárd lakossal a jövőbeli szénkereslet kulcsa – tette hozzá.
Míg a szénalapú áramtermelés csúcsokat döntött, a szén iránti teljes, globális kereslet 4,4 százalékkal csökkent a járvány miatt 2020-ban. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb esése, de jóval kisebb mértékű, mint amit vártak a járványt követő lezárások, gazdasági leállás okán a szakértők. Nagy különbségek mutatkoztak az egyes régiók között: Kína szénkereslete egy százalékkal nőtt, a gazdaság ott indult újra elsőként. Eközben az Egyesült Államokban és az Európai Unióban majdnem ötödével, Indiában és Dél-Afrikában pedig nyolc százalékkal mérséklődött az igény.
Az árak pedig igen hektikusan változtak.
Miután 2020 második negyedévében tonnánként ötven dollárra esett a szén értéke, 2021 októberére elérte a 298 dollárt, szintén historikus rekordot döntve meg. Ennek fő oka a gazdaság, ezen belül Kína keresletének fellendülése és a világszerte tapasztalt magasabb földgázárak. A kínai kormány gyorsan beavatkozott a piac kiegyensúlyozása érdekében, így december közepére 150 dollár alá süllyedtek Európában a tonnánkénti szénárak.
Borítókép: Indiai bányász termeli ki a végtelennek tűnő erőforrást (Fotó: Money Sharma/AFP)
