Élmezőnyben a magyar útfejlesztés

Az Orbán-kormány csak az elmúlt öt évben több mint 3600 mil­liárd forintot fordított a gyorsforgalmi útszakaszok fejlesztésére. Ugyanakkor szakított a 2010 előtti rossz gyakorlattal. A baloldali kormányok ugyanis óriá­si hibát követtek el, amikor az államnak rendkívül előnytelen koncessziós szerződések keretében építtették meg az M5-ös és az M6-os autópályát.

20200519 MN Berettyóújfalu M35-ös autópálya építés illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Azzal a szlogennel, miszerint „Magyarország előremegy, nem hátra”, a kormánypártok azt is üzenik, hogy hazánk 2010 óta jelentős építkezésekbe fogott. Jól példázzák ezt az elmúlt évek útfejlesztései.

„A gyorsforgalmi utak fejlesztésében három célt tűztünk ki 2010 után. Így azt, hogy az autópályáink érjék el az országhatárokat és kössék össze Magyarországot a szomszédos országokkal. Ennek nemcsak gazdasági, de nemzetpolitikai értelemben is kiemelt jelentősége van: évszázados adósságot törlesztünk azzal, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az anyaországban és a szomszédos országokban élő magyarokat” – írta közösségi oldalán György László. Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára második célként azt nevezte meg, hogy minden megyei jogú város váljon elérhetővé négysávos úton 2025-re. Továbbá az ország bármely pontjáról váljon elérhetővé egy négysávos út harminc percen belül 2025-re.

György László emlékeztetett: 2010 óta a gyorsforgalmi úthálózat hossza 65 százalékkal (724 kilométerrel) bővült és ma már meghaladja az 1800 kilométert. A jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán átlépi majd a kétezer kilométert.

 – Ezzel az eredménnyel értük el az unió statisztikai hivatala szerint, hogy 2009 és 2019 között arányában Magyarországon bővült az EU-ban a harmadik legnagyobb ütemben a gyorsforgalmi útszakaszok hossza. A kormány az elmúlt öt évben több mint 3600 milliárd forintot fordított ezekre a fejlesztésekre – ismertette az államtitkár.

György László arra is rávilágított, hogy miért fontos a sűrű és biztonságos közúthálózat megteremtése. Több okból is, ugyanis a többi között hatalmas lökést ad a helyi gazdaság- és iparfejlesztésnek, élénkíti a turizmust és növeli a helyiek életminőségét. Vonzóbbá teszi a térséget a beruházásoknak, amelyek pedig új munkahelyeket teremtenek és megalapozzák az adott régió növekedését. – Ha gyorsan el tudunk jutni egyik városból a másikba, akkor a munkavállalók jóval több munkalehetőség közül választhatnak. Ráadásul ezek a fejlesztések csökkentik a szállítási költségeket, így a termékek és szolgáltatások olcsóbbak lehetnek, amivel minden magyar nyer, hiszen kevesebbet kell fizetnünk a boltban – emelte ki az államtitkár. 

György László megemlítette, hogy az úthálózat fejlesztése nemcsak helyben, hanem nemzetgazdasági szinten is jelentős hatást gyakorol.

„A Columbia University kutatói kiszámították, hogy a gyorsforgalmi úthálózat sűrűségének megduplázása átlagosan évente egy százalékponttal növeli a gazdasági növekedés ütemét. A McKinsey számításai pedig arra mutatnak rá, hogy minden infrastruktúra-fejlesztésre fordított száz forint húsz forinttal növeli hosszú távon a GDP-t” − írta. Az államtitkár azonban kiemelte azt is: nem mindegy, hogy az állam miből finanszírozza ezeket a beruházásokat. 

„A 2010 előtti baloldali kormányok óriási hibát követtek el, amikor az államnak rendkívül előnytelen koncessziós szerződések keretében építtették meg az M5-ös és az M6-os autópályákat. Egyes számítások szerint Magyarország közel háromezermilliárd forintot veszített ezeken a beruházásokon ahhoz képest, mintha hitelből finanszírozta volna a fejlesztéseket. És tegyük hozzá azt is, hogy ez a hatalmas pénzösszeg főként külföldiekhez vándorolt” – hangsúlyozta György László.

Végül hozzátette: éppen ezért fontos, hogy ahogy 2010 óta folyamatosan, a következő időszakban is pénzügyileg fenntartható módon, de gyors ütemben bővüljön a négysávos úthálózat Magyarországon. Ezt a célt szolgálja az államnak pénzügyileg előnyös, az államadósságot érdemben nem növelő, új koncessziós modell.

Borítókép: Az M4-es átkelője Nagykerekinél. Az egyik fő cél az volt, hogy a sztrádák érjék el az országhatárt (Fotó: Mirkó István)