A különféle internetes platformok, közösségimédia-oldalak működésének szabályozása elkerülhetetlen. Fontos a felhasználók adatainak védelme, emellett cél az álhírterjesztés elkerülése vagy éppen a más országbeli választásokba való beavatkozás megakadályozása, hogy csak néhányat említsünk a felvetődött problémák közül. Miután még maga az internet is csak negyedszázados múltra tekint vissza, a közösségi médiumok pedig az utóbbi 10-15 évben lettek népszerűek, érthető, hogy a szabályozás fokozatosan zajlik, a működés során fellépő igényeknek megfelelően.
Ilyen helyzetben a szabályozó hatóságok és a cégek együttműködése elengedhetetlen, hisz megkönnyíti a helyzetet, ha együtt megtalálják a megfelelő megoldást. A Facebook anyavállalata most olyan kijelentést tett, hogy megfontolhatja európai szolgáltatásainak beszüntetését, ha a szabályozó hatóságok olyan döntést hoznak, amit a cég nem talál megfelelőnek akadálytalan működéséhez, amihez szükség van arra, hogy „otthoni”, azaz egyesült államokbeli központi szerverei és más kontinensek között akár az ügyfelei adatai is mozoghassanak.
Nehéz elképzelni, hogy a problémára ne lehetne olyan megoldást találni, ami ne felelne meg mindkét oldalnak, már csak azért sem, mert az érdekek nagyjából egyformák: mindkét fél célja, hogy az ügyféladatok biztonságban legyenek, a felhasználók biztonságban érezzék magukat. Éppen ezért úgy tűnik, inkább csak a vita felnagyításáról van szó, de nem zárhatjuk ki, hogy más megfontolás áll a háttérben.
Maga a lépés, azaz a cég számára a második legjövedelmezőbb kontinensről való kivonulás nagyon valószínűtlen,
hisz ezzel gyakorlatilag tönkretenné magát a társaság. Eddigi célkitűzése az volt, hogy az emberiség minél nagyobb arányát érje el szolgáltatásaival, és éppen attól került monopolhelyzetbe, hogy a Facebookon van a legtöbb felhasználó, így itt nyit felületet a legtöbb cég is, itt a legnagyobbak a reklámlehetőségek. Ha ebből Európát kizárnák, a cég árbevételének több mint negyede eltűnne, ráadásul a keletkező űrt valaki betöltené, akár világméretű konkurenciát teremtve a Facebooknak.
Így alapesetben azt gondolhatjuk, hogy békés tárgyalás helyett nyilvános üzengetés, zsarolás is megjelenik a felek kommunikációjában, ugyanakkor feltűnő, hogy ez pont akkor zajlik, amikor a részvény árfolyama eleve esett 25 százalékot a negyedik negyedéves gyorsjelentés után.
Ilyen kijelentésekkel még jobban meg lehet ijeszteni a befektetőket, és mindjárt akkora az esés, hogy már érdemes is megvenni a részvényt.
Ez természetesen csak egy lehetőség, ami azonban a tőzsdén gyakran előfordul, és még csak nem is fogható rá, hogy bennfentes kereskedés, hisz valós vitáról van szó.
Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezérigazgatója (Fotó: AFP/Josh Edelson)
