Márciusban tarthatják alakuló üléseiket a területi vadgazdálkodási tanácsok, e szervezetek megalakulása nagy előrelépést jelent a szakmailag megalapozott, tartalmas vadgazdálkodás elősegítésében – hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az agrárminiszter a 28. Fegyver, horgászat, vadászat (FeHoVa) nemzetközi kiállítás megnyitóján elmondta: a vadászható fajok állományának kezelése hazánkban mintegy 30 milliárd forintot jelent évente.
A kormány 2013-ban azzal a céllal állította fel az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, hogy megteremtse a vadgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az állami tulajdonú vad védelméhez fűződő érdekek közti összhangot. Ezzel párhuzamosan jönnek létre a területi vadgazdálkodási tanácsok, amelyek fontos szerepet játszanak a megyei szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő, egységes megyénkénti álláspontjának megformálásában.
A tárcavezető kitért arra is, hogy az elmúlt években számos eredményt sikerült elérni a vadgazdálkodás területén. Nagy előrelépést jelent az, hogy míg a korábban a vadkárbecslésre nem volt hazánkban egységes eljárásrend, az elmúlt években létrejött a vadkárfelvételi és értékelési útmutató és az egységes mezőgazdasági vadkárfelmérési útmutató.
– Tavaly jelent meg a magyar agár vadászati alkalmassági vizsgaszabályzat is, így már büszkén mondhatjuk, hogy az agarászat mint hagyományőrző, tradicionális vadászati mód ismét lehetővé vált – jegyezte meg a miniszter. Kiemelte azt is, hogy a szürke fogoly megmentése érdekében az Agrárminisztérium a vadászatra jogosultak bevonásával az egyedszám gyarapítása érdekében stratégiát készít.
A tárcavezető szerint a természetes vizeink megóvása és a hosszú múltra visszatekintő magyar horgászkultúra tradícióinak megőrzése is nemzeti kötelesség. A magyar kormány ezért stratégiai szövetségeseként tekint a hazai horgászok immáron csaknem nyolcszázezer főt számláló közösségére.
