Csütörtökön mind a brit, mind a közös európai jegybank kamatdöntő ülést tartott. A brit intézmény úgy döntött, hogy nem tolerálja tovább a magas inflációt, és 0,25-ről 0,75 százalékra emelte az alapkamatot. Volt olyan javaslat is az ülés során, hogy legyen még nagyobb a lépés, amiből arra lehet következtetni, hogy folytatni fogják az erős kamatemelési ciklust a következő hónapokban.
Az Európai Központi Bank (EKB) ezzel szemben nem változtatott a továbbra is nullaszintű kamaton, és erre ígéretet sem tett, a márciusi döntést az addig beérkező és feldolgozásra kerülő adatok alapján hozzák meg. Kétségtelen, hogy a vészhelyzeti eszközvásárlási program kivezetése még zajlik, és márciusban fejeződik be, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is csak akkor kezdi meg a kamatemelési ciklust, vélhetően már a következő hónapban, amikor már befejeződött az eszközvásárlás.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy tovább javul az eurózóna gazdasága, bár az omikron variáns valamelyest rontott ezen, minden egyes újabb vírushullám egyre kevésbé érinti a gazdaságot. Ami viszont probléma, az a még meglévő alapanyaghiány, az ellátási láncok akadozása, emellett az infláció. Lagarde elismerte, hogy az infláció magasabb és tovább tart, mint amire a korábbiakban számítottak, de egyelőre még mindig úgy látják számításaik alapján, hogy az általuk belátható időhorizonton visszatér az adat a kétszázalékos célértékre: még az idén erősen csökken.
Azt ugyanakkor a jegybankelnök elismerte, hogy a felfelé mutató kockázatok növekedtek az infláció terén, azonban az adatokat és hatásokat még elemezniük kell ahhoz, hogy eldöntsék: szükségessé válik-e a kamatemelés megkezdése a következő hónapokban. A bank az energiaárak fokozatos mérséklődésére számít az év folyamán, azonban fennáll az orosz–ukrán konfliktusból adódó geopolitikai kockázat, ami tartóssá teheti a magas energiaárakat. Másik kockázati tényezőként Lagarde az esetlegesen az infláció hatására túlzottan megemelkedő béreket azonosította, ami lassítaná az infláció csökkenését: valamilyen szinten kialakulna az ár-bér spirál. Ezeket a hatásokat márciusig kiemelten vizsgálják, azt követően június lesz egy olyan időpont, amikorra az addigi adatok és elemzések alapján látni fogják, hogy a felfelé mutató kockázatok valóban érvényesültek-e. Feltehetően kamatemelés így csak akkor lesz, ha vagy nagyon súlyosnak ítélik a helyzetet, vagy ha a tagállamok részéről erős nyomást érzékelnek.
