Bár a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági válságból a világ egyre több országának sikerül már kilábalnia, a megvalósult „V” alakú növekedési pálya felfelé futó szára meglehet, mégsem szökik olyan magasra, mint azt korábban remélték. Az infláció ugyanis nem kíméli az öreg kontinenst sem, és fékezheti az európai gazdasági bővülést – állapítja meg legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az Európai Bizottság (EB) február 10-én adta ki legfrissebb gazdasági előrejelzését, amelyből az európai gazdasági kilátások mellett a hazánkra vonatkozó prognózisokat is megismerhetjük. Ebben azzal számolnak, hogy az idei év gazdasági növekedésére a hiánygazdaság és a megemelkedett infláció nyomja rá a bélyegét.
Az Eurostat adatai alapján a bruttó hazai termék (GDP) 2021-ben az Európai Unióban és az eurózónában is átlagosan 5,2 százalékkal emelkedett.
Az EB prognózisa szerint az unió gazdasága 2022-ben 4,0, 2023-ban pedig 2,8 százalékkal gyarapodik majd, míg az eurózóna növekedését idén 4,0, míg 2023-ra 2,7 százalékosra várják. Az EU egésze egyébként már a tavalyi év harmadik negyedévében elérte a pandémia előtti GDP-szintet, ám a tagállamok közötti eltérések miatt az összes tagállam csak 2022 végére lépi majd túl ezt a mérföldkövet – fűzik hozzá a bizottsági előrejelzésben.
Mint ma már ismert, a 2021-es 5,2 százalékos európai uniós GDP-bővülés meghaladta az előzetes várakozásokat, a 2021. őszi előrejelzés 5,0 százalékos növekedést vetített előre, míg a nyári még csak 4,8 százalékost. Ugyanakkor az idei esztendőre vonatkozóan kismértékben romlottak a kilátások: az őszi 4,3 százalékos prognózis után – ami tavaly nyáron még 4,5 százalékos volt – az uniós vezető testület most 4,0 százalékos átlagos bővüléssel számol 2022 egészére.
Az európai gazdaság kilátásai az előttünk álló időszakban tehát egyértelműen romlanak, főként azért, mert a bizonytalanság és a kockázatok továbbra is magasak.
„Függetlenül attól, hogy a világjárvány hatása idővel gyengült, a folyamatban lévő korlátozó intézkedések és az elhúzódó munkaerőhiány visszavetheti a gazdasági tevékenységet“
– mutat rá az Oeconomus tanulmánya. Ez a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig okozhat fennakadásokat az ellátási láncok működésében, miközben a hiánygazdaság fokozatosan enyhülhet, a kereslet mérsékeltebb növekedése pedig rövid távon lazíthatja a szűkös kínálat okozta feszültséget. Ugyanakkor jelen vannak a felfelé mutató kockázatok is: a lakossági kereslet vártnál erőteljesebb növekedése és az európai helyreállítási alap a beruházásokat ösztönzi – fogalmaz a gazdaságkutató szakértői összefoglalója. Majd levonják a következtetést: mindkét tényező erősebb lendületet adhat a gazdasági aktivitásnak, amellyel párhuzamosan az infláció viszont a vártnál magasabb szintre ugorhat.
És akkor még nem számoltak egy pillanatnyilag megjósolhatatlan mértékű pluszkockázattal: az egyre erősödő kelet-európai geopolitikai feszültség okozta kihívásokkal.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
