Komoly változásokra kellett felkészülniük a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak, az idei évtől ugyanis már nemcsak ajánlott, hanem kötelezővé vált az integrált növényvédelmi elvek alkalmazása a termelésben. December közepén lépett hatályba az a jogszabály-módosítás, amely az agrárdigitalizációt, illetve a környezet védelmét hivatott erősíteni. Az Európai Unió még 2009-ben fogadta el a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvet, amelynek előírásait 2011 óta fokozatosan vezették be hazánkban is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint
a jövőben a hatóság a növényvédelmi technológiai ellenőrzéskor vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem nyolc alapelvét betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést.
S hogy mit takar az integrált növényvédelem? A Nébih oldalán olvasható tájékoztatás szerint a károsítók megjelenésének megelőzésére vagy csökkentésére számos agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárást kell alkalmazniuk a gazdáknak. A termelők eszerint nemcsak permetszerekkel tudnak védekezni a kártevők ellen, hanem például vetésváltással, megfelelő tápanyag-gazdálkodással, növényápolással is. Emellett a különböző rezisztens növényfajták, a fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata, de a gépek és berendezések vagy akár az öntözőcsatornák rendszeres tisztításával is visszaszoríthatók a kártevők.
Az integrált növényvédelembe tartozik a rendszeres növényvédelmi előrejelzések alkalmazása is. A gazdálkodók munkájának támogatására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködésben növényvédelmi előrejelzési szolgáltatást üzemeltet. A NAK növényvédelmi portálján területre és növénykultúrára lebontva férhetőek hozzá az információk.
Természetesen nem minden kártevő megjelenését lehet megelőzni.
A kémiai védekezési módokkal szemben az integrált növényvédelem elvei szerint előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét is.
A felhasznált peszticideknek a célnak a lehető legmegfelelőbbnek kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre és a környezetre nézve. A felhasznált mennyiségre is figyelniük kell a gazdáknak, a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani az alkalmazott növényvédő szerek arányát.
Felszállhatnak a drónok Elgördült az utolsó akadály is a drónos permetezés elől, a Magyar Közlönyben ugyanis a napokban megjelent a mező- és erdőgazdálkodási légi munkavégzésről szóló rendelet, amely többek között a pilóta nélküli légi járművel kapcsolatos szabályokat ismerteti. A február 23-án hatályba lépő jogszabály szerint ahhoz, hogy valaki drónnal végezhessen mezőgazdasági munkát, először el kell végeznie egy alapképzést a Nébih által kijelölt szervezetnél, ezt követően pedig be kell kerülnie a mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű-irányítói nyilvántartásba. A légi permetezés kijuttatási terv alapján lehetséges, a permetezést pedig legkésőbb az azt megelőző munkanapon délelőtt kilenc óráig be kell jelenteni a kormányhivatalnak. Fontos, hogy a repülési útvonal nem vezethet át lakott területrész, állattartó terület, felszíni víz, vízkivételi mű, vízbázis védőterülete, települési szennyvíztisztító telep, fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum vagy bioszféra-rezervátum magterülete felett.
Az integrált növényvédelem mellett a gazdálkodóknak július elsejétől a korábbi papíralapú nyilvántartás helyett elektronikus permetezési naplót kell vezetniük, valamint a termelővel szerződésben álló, a terület növényvédelmi szakirányításáért felelős növényorvosról is nyilatkozniuk kell a hatóságnak.
Fontos, hogy a nyilvántartásban a csávázott vetőmag vetését is fel kell tüntetni, hiszen így szintén növényvédő szer kerül a környezetbe. A korábban kialakult gyakorlatot ugyanakkor ezt követően is folytatniuk kell a termelőknek, vagyis minden növényvédő szeres kezelést a munkavégzést megelőzően rögzíteni kell a naplóban. Ez az elvárás a papíralapú permetezési napló esetében is fennállt, és az elektronikus változatnál sincs másképp.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
