A háború kitörése óta Ukrajnában 4 százalékkal, Oroszországban 11 százalékkal nőttek a betétek, az ügyfelek bizalma tehát megvan az OTP Bank iránt. Semmi sem indokolta az OTP Bank részvényeinek árfolyamában bekövetkezett áresés mértékét – hangsúlyozta Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója pénteken. Kiemelte:
az ukrajnai és az oroszországi érdekeltségek hatása a bank eredményére összességében legfeljebb 15 százalékos csökkenést indokolhatott volna a papírok korábbi, 18 ezer forintos értékéhez viszonyítva.
A bankpapír 11 000 forinton zárta a kereskedést csütörtökön, de kedden 10 ezer forint alatt is volt az árfolyama.
Csányi Sándor abban bízik, hogy az utóbbi napokban nem a kisbefektetők adták el részvényeiket, a nagyobb szereplők ugyanis könnyebben tudják veszteségeiket pótolni. Utalt arra is, hogy a csütörtöki áremelkedés folytatásában bízik, még ha a részvények nem is érik el újra egyhamar a 18 ezer forintos szintet.
A bank 2022-re további organikus növekedést tűz ki célul, amely például Romániát érinti; a hitelállomány mintegy 10 százalékos bővülését tervezik emelkedő kamatkörnyezetben, a marzsok stabilizálódása mellett – ismertette az OTP-vezér. Kiemelte: ezen vészterhes időkben, amikor Ukrajnában háború van, az ügyfelek kiszolgálása az ottani nyolcvan bankfiók közül 42-ben zavartalan. Csányi Sándor megjegyezte, hogy
az OTP Bank mindkét háborúban álló országban hosszú távon tervez.
Ukrajna tőkére vetítve a legnagyobb jövedelmezőséget hozta a banknak, piaci problémák nincsenek a háborún kívül. A szankciók révén az orosz érdekeltség is megérzi a háborút, de a menedzsment ott is helytáll. Az orosz leányvállalat rubelben rendelkezik likviditással, problémát a dollárlikviditás nehéz elérhetősége, drágasága okozhat.
Újságírói kérdésre az elnök-vezérigazgató azt mondta, van olyan helyzet, amelyben átgondolnák a kivonulást az orosz piacról, egyelőre azonban nem szeretnének a befektetőknek veszteséget okozni. Azt a kockázatot például nem vállalnák, ha a likviditás hiánya miatt több száz millió dollárt kellene juttatni az orosz érdekeltségnek.
A 2021-es, rekordnak számító 497 milliárd forintos adózás utáni eredmény hátteréről Csányi Sándor két tényezőt emelt ki, a működési eredmény 23 százalékos emelkedését és a tartalékszint drasztikus csökkentését. Megerősítette, hogy a 2020-as évre vonatkozó 119 milliárd forint osztalék kifizetését javasolják a közgyűlésnek, erről márciusban dönt az igazgatóság. Bízik benne, hogy addig megszületik a megállapodás a tűzszünetről, ebben az esetben lehet szó osztalékról.
Az OTP-csoport az elemzői várakozásoktól kismértékben elmaradó, 123,323 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el korrekciós tételek hatása nélkül az utolsó negyedévben. Ez az előző negyedévinél 3 százalékkal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz képest 57 százalékkal magasabb.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján az OTP-csoport 2021 egészében 496,902 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az adózott eredmény nagyságát érdemben befolyásolta, hogy a teljes kockázati költségek 72,5 milliárd forintos volumene mintegy harmada volt a bázisidőszakinak.
Az elemzők arra számítottak, hogy a konszolidált adózás utáni eredmény korrekciós tételek nélkül 2021 utolsó negyedévében 130,989 milliárd forint lehet, ami éves összevetésben 67 százalékos, negyedéves alapon 3 százalékos növekedésnek felelne meg.
A beszámolóból emellett kiderül:
- az OTP-csoport mérlegfőösszege az év egészét nézve 27 553,384 milliárd forintot tett ki, ami éves alapon 19 százalékos növekedést jelent.
- a bruttó árfolyamszűrt ügyfélhitelek 14 százalékkal, 16 634,454 milliárd forintra nőttek,
- az ügyfélbetétek 16 százalékos növekedés mellett 21 068,644 milliárdra emelkedtek.
- A csoport konszolidált, IFRS szerinti tőkemegfelelési mutatója tavaly 18,4 százalékra nőtt,
- a bevételek dinamikusan, 13 százalékkal nőttek,
- a díj- és jutalékeredmény 12 százalékkal bővült.
- Az egyéb nem kamatjellegű bevételek éves alapon 17 százalékkal nőttek.
- Az éves konszolidált működési költségek nominálisan 3 százalékkal nőttek éves alapon,
- a kiadások és bevételek aránya 49,7 százalék volt.
A beszámolóban jelezték: a 2019–2020. évi eredmények után elkülönített 119 milliárd forintnyi osztalék kifizetését továbbra is indokoltnak tartja a menedzsment, erről és a 2021. évi eredmény után javasolt osztalék nagyságáról az igazgatóság márciusi ülésén, az orosz–ukrán konfliktus alakulásának függvényében fognak dönteni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
