Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15, a használt személygépkocsikért 10, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe.
Nagy Márton: az árstopok már három-négy százalékponttal segítenek az infláció leszorításában A Miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a távirati irodának elmondta, hogy 2022 februárjában Magyarországon mért 8,3 százalékos éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az eddig publikált Európai Uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári inflációt mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban és Lettországban. Emellett, az előrejelzések szerint, Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció. Nagy Márton elmondta, Magyarországon az árstopok inflációt leszorító hatásai egyre magasabbak, mivel február és március hónapban is tovább emelkedtek az energiahordozók és a gabonák, termények világpiaci árai. A rezsicsökkentés nyomán másfél-két százalékponttal, az üzemanyagár-stop miatt közel egy százalékponttal, míg az élelmiszerár-stop révén 0,8- egy százalékponttal alacsonyabb az infláció. A főtanácsadó elmondta azt is, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most jelentős veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak, tovább emelik az energiahordozók és az élelmiszerek árait. Így a bevezetett árstopok egyre nagyobb védelmet adnak a családoknak. |
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-70 százalékos elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan. A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Ugyanakkor kisebb mértékben tovább drágult a kukorica, jelentősen drágult a napraforgó, amelyeknek szintén igen jelentős hatása lehet az inflációra. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek.
A szakember szerint az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban óriási bizonytalanságok mellett bázishatások miatt talán mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett, az sem kizárt, még magasabb lesz az infláció. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 7,5%-ra emeljük, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Kockázatot jelent az árkorlátozások esetleges megszűnése is, amely jelentős ársokkot okozna.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
