Két forgatókönyvet állított fel az orosz–ukrán háborúnak a német gazdaságra gyakorolt hatásáról az IMK (Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung) nevű gazdaságkutató intézet. A kedvezőbb forgatókönyv szerint idén 2,1 százalékkal nő a német GDP – korábban 4,5 százalékos növekedéssel számoltak.
Ebben az esetben tehát Németország teljesítménycsökkenéssel néz szembe, de még nem recesszióval.
A negatívabb előrejelzés szerint a GDP 0,3 százalékkal csökken, tehát az ország gazdasága zsugorodni fog. Az intézet figyelmeztetett, hogy
mély recesszió fenyegeti Berlint, ha energiaembargót vezetnek be Moszkva ellen – erre esetre az IMK egyébként nem készített modellt.
A gazdasági teljesítmény csökkenése mögött az infláció áll, amelyet az energiaárak növekedése okoz. Az orosz–ukrán háború pedig hirtelen megakasztotta a gazdasági fellendülést, amely alapján nem is olyan régen még tervezhetőek voltak a növekedési kilátások. – Ez sok országot érint, de Németországot kifejezetten – jelentette ki Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet visszafogja a magánfogyasztást, fékezi a külkereskedelmi forgalmat és visszaveti a vállalatok beruházási hajlandóságát.
A gazdaságkutató intézet szerint mindkét forgatókönyv esetén csökkenni fog a munkanélküliségi ráta.
Bár mindkét modellben növekednek a jövedelmek, azok nem tudnak lépést tartani az infláció idei drasztikus emelkedésével.
Drasztikusan dráguló energia. A földgáz drágulása miatt már a háború előtt növekedtek az energiaárak Németországban, az árrobbanás egyelőre az ipari fogyasztókat és a viszonteladókat sújtja jobban. A berlini szövetségi kormány a lakossági fogyasztók terheinek enyhítésére összpontosít, és két csomagot állított össze – derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) ma bemutatott jelentéséből. A szűkülő földgázellátás és a piaci bizonytalanság következtében már a háború előtt jelentősen drágult az energia Németországban, a lakosságnak 22,5 százalékkal kellett többet fizetniük a háztartási energiáért és az üzemanyagért idén februárban, mint tavaly az év első hónapjában. Az energiaárak emelkedésének fő oka a földgáz drágulása, amelyet Németország kilencven százalékban importál. Az energiaár-robbanás már tavaly ősz óta a német belpolitika egyik fő témája, a szövetségi kormány a lakossági fogyasztók terheinek enyhítésére összpontosít. A napokban bejelentették, hogy az uniós szabályoknak megfelelő legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterheket. Az adófizetők energiaköltség-támogatás néven egyszeri juttatást kapnak bruttó háromszáz euró (112 ezer forint) értékben, a családok gyermekenként további száz eurót kapnak. A kabinet igyekszik a tömegközlekedés felé terelni az embereket, a következő három hónapban kilenc euróba kerül a havi bérlet a közösségi közlekedésben. Ez hatalmas tehercsökkenés: Berlinben például 86 eurót kell fizetni a havi közlekedési bérletért.
Borítókép: A Volkswagen futószalagja (Fotó: Europress/AFP/Julian Stratenschulte)
