Elárultnak, becsapottnak érzi magát a rövid időn belül immár a harmadik súlyos próbatételnek kitett kis- és középvállalati szféra Romániában. A koronavírus-járvány által kirobbantott válság idején kapott gyorssegély – senkinek sem kellett elbocsátania alkalmazottait, hiszen az állam folyósította a fizetések 75 százalékát – nagy jelentőségű volt. Azok a cégek azonban, amelyek jelentkeztek a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, igencsak ráfáztak, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Az akkor még Florin Citu által vezetett kabinet három gazdaságélénkítő program indítását jelentette be. Az első, 2000 eurós vissza nem térítendő mikrotámogatás iránt a vártnál jóval kisebb volt az érdeklődés,
a vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben annyira népszerűnek bizonyult, hogy az igénylések meghaladták a keretösszeget, a kiírás első tíz percében máris több ezren jelentkeztek.
A harmadik, befektetési támogatás keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni, a program keretösszege 550 millió euró volt.
Az utóbbi esetében a 2021. januári határidőig közel 28 ezer kkv pályázott, de egyikük sem jutott egyetlen euróhoz sem. A program különlegessége az volt, hogy a támogatás összegéből ingatlant is lehetett volna vásárolni, ahogy azt több mint nyolcezer pályázó tervezte is. Tavaly májusban azonban a kormány semmisnek nyilvánította a kiírást, azzal érvelve, hogy a program nem érte volna el a célját, mivel nem ingatlanvásárlásokra, hanem a járvány sújtotta cégek megsegítésére volt kitalálva. A befagyasztás pillanatában még arról volt szó, hogy a pályázók automatikusan részt vesznek majd a későbbi kiírásban, ám úgy tűnik, hogy a program nem valósul meg. Amolyan tűzoltásként értelmezhető Miklós Zoltánnak, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusának indítványa, miszerint azoknak a cégeknek, amelyek dokumentumokkal, számlákkal tudják igazolni a pályázat benyújtására fordított költségeiket, ötezer lej (ezer euró) értékig térítsék meg a befektetéseiket.
A kkv-k nagy részét ugyanakkor olyan mértékben sújtják a magas energiaköltségek, hogy több mint 34 százalékuk elbocsátásokra készül, derül ki a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete által idén februárban készített felmérésből.
„Arra a kérdésre, milyen intézkedéseket terveznek, a megkérdezettek 76 százaléka azt válaszolta, hogy csökkenti vagy elhalasztja a tervezett beruházásokat, aminek óriási hatása lesz a társadalomra és a gazdaságra, mivel az automatikusan a versenyképesség elvesztését jelenti. Ötven százalékuk azt mondta, hogy csökkenti a cég tevékenységét, 38 százalék elhalasztja a digitalizációs programok megvásárlását, harmaduk számára pedig ez az időszak elbocsátásokkal fog járni. Ugyanakkor nyolc százalékuk közölte, felszámolja a vállalkozását, így gyakorlatilag minden tíz cégből egy bezár az elkövetkező időszakban” – vázolta a helyzetet Florin Jianu, a szakmai szövetség elnöke.
Az orosz–ukrán háború egyelőre megjósolhatatlan gazdasági következményeinek enyhítésére a román kormány március 16-án a kkv-k 7,5 milliárd lejes (1,53 milliárd euró) támogatásáról fogadott el sürgősségi rendeletet. Elsősorban az építkezési és mezőgazdasági vállalatok, illetve a termelésben és a közvetítésben tevékenykedő cégek pályázhatnak finanszírozásért. A csomagban szerepel a külföldi piacokra kilépni kívánó vállalkozások exporttámogatását célzó Innovation program is. A programok keretében a vállalkozások a beruházásaikra vagy folyó költségeikre felvett banki hitelek legfeljebb 90 százalékára igényelhetnek állami garanciát, de pályázhatnak a meghitelezett beruházás legfeljebb 10 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatásra is.
Borítókép: román tejüzem Kolozsvártól nem messze (Fotó: AFP)
