Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, 0,1 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4,
az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés volumene 0,8 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal emelkedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene 32,9 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletekben, 17,9 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben, 15,5 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben, 2,2 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben. A forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,3 százalékkal csökkent. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – közölte a KSH.
A kiskereskedelmi forgalom bővülése januárban is folytatódott, ami alapvetően két okra vezethető vissza – közölte a statisztikai adathoz fűzött kommentárjában Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. Egyrészt
a háztartások jövedelmi helyzetének javulása növelte a fogyasztást, amely a nem élelmiszerek kereskedelmében jelent meg.
Másrészt jelentősen, több mint tizedével bővült az üzemanyag-forgalom, ami részben arra vezethető vissza, hogy a koronavírus-járvány nyomán nem voltak az egy évvel korábbihoz hasonló szigorú korlátozások, így növekedett a mobilitás, részben pedig a befagyasztott üzemanyagár miatt a határ menti településekről is Magyarországra járnak tankolni az ott élők. Az élelmiszerforgalom januárban stagnált, amiben szerepe lehetett annak, hogy az árstoppal érintett termékekből kevesebbet vásároltak, megvárva a februári alacsonyabb árat.
Az idei évben a fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom bővülése lehet a gazdasági növekedés egyik motorja.
Ezt az idei várhatóan jelentős bérnövekedés, illetve a kormányzati transzferek hajtják majd, amelynek hatását azonban a növekvő infláció mérsékli. Ebben a tekintetben az orosz–ukrán háború is kockázatot jelent, hiszen a forint gyengülése és az ellátási láncok ismételt szakadozása felfelé viszi az árakat. Ennek fékezése érdekében hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank jelentős, 75 százalékpontos emelést az egyhetes betéti kamatban.
Borítókép: autós tankol egy budapesti töltőállomáson (Fotó:Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
