Magyarország most sokkal válságállóbb, mint 2010 előtt volt, azonban naivitás lenne azt gondolni, hogy egy európai szintű krízis elkerülheti. Energiaszektorunk importfüggősége nem csökkenthető egyhamar jelentős mértékben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben a primer energiafelhasználáson belül az import aránya 56,3 százalék volt – hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. Hozzátette: Magyarország érdeke az, hogy olyan kormány vezesse, amely pártérdekből nem veszélyezteti az ország energiaellátását. Ezt tették ugyanis a baloldali kormányok.
Országkiárusítás
Magyarországon az 1980-as évek második felére gazdaságpolitikai meggyőződéssé vált, hogy az állami tulajdon akadályozza a gazdasági tevékenységeket és privatizálni kell a szektort – idézte fel a szakértő. A rendszerváltozás után a földgáz- és villamosenergia-értékesítési szabályozási rendszert megreformálták az akkori piaci és gazdasági lehetőségeknek megfelelően, a szektor megnyílt a külföldi tőke előtt.
A Horn-kormány meghívásos tendereken egyetlen év leforgása alatt hat regionális áramszolgáltatót, öt földgázszolgáltatót és több fontos erőművet – a Mátrai Erőművet, a Budapesti Erőművet, a Bakonyi, a Tiszai és a Dunamenti Erőművet – adott el nyugat-európai energiaszolgáltató cégeknek. Egyúttal az iparági kockázatok nagy részét áthárította a fogyasztókra, akik 1997-re több mint nyolcszáz százalékkal magasabb földgáztarifát fizettek, mint 1990-ben.
„A szocialisták és a liberálisok országkiárusításán” 750 millió dollárt költöttek német, francia, belga, olasz, amerikai cégek, de az orosz Gazprom is százmillió dollárért vásárolta be magát az energiaszektorba. Tőzsdére vitték a Molt, amelynek nyomán az állam korábbi 88 százalékos tulajdonrésze 1995-ben egyetlen év leforgása alatt 58,6 százalékosra csökkent, az utolsó állami pakettet 2006-ban, a szocialista második Gyurcsány-kormány alatt értékesítették.
A Gyurcsány-kormány 2008-ban liberalizálta az áram- és földgázellátást, száz százalékig kiszolgáltatva a lakosságot a szabadpiac viszontagságainak. Az energiaszektor strukturális problémáit jól illusztrálja, hogy
a háztartási energiaárak a negyvenszeresükre emelkedtek 1989 és 2009 között, és az árrobbanás jelentős része 2006 után jelentkezett, illetve 2002 és 2010 között a földgáz 99,8 százalékkal drágult.
Ma egészen más a kép: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) 2022. januári kimutatásai szerint a magyar családok Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak. A magyarok ötödannyit fizetnek villamos energiáért, mint a németek, és idehaza hatvan százalékkal kell kevesebbet fizetni az európai átlagárakhoz viszonyítva. A földgázárak terén is óriási védelmet kapnak a magyar emberek: amíg a lakossági ár Magyarországon átlagosan 2,79 eurócent kilowattóraként, addig ugyanezért 24,24 eurócentet kell fizetni Hollandiában, 23,66 eurócentet Svédországban és 23,13 eurócentet Németországban.
