Veszélyes energiapolitikát folytatna a baloldal

Érdemes időről időre felidézni, mi is történt a rendszerváltás után a hazai energiaszektorban. Címszavakban: az állami vagyonelemek kiárusítása, egekbe emelkedett háztartási energiaárak, a lakosság kiszolgáltatása a piaci viszontagságoknak úgy, hogy közben a külföldi multik garantáltan jól jártak.

Paksi atomerőmű, MVM, PAKS, energia

a háztartási energiaárak a negyvenszeresükre emelkedtek 1989 és 2009 között, és az árrobbanás jelentős része 2006 után jelentkezett, illetve 2002 és 2010 között a földgáz 99,8 százalékkal drágult.

Ma egészen más a kép: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) 2022. januári kimutatásai szerint a magyar családok Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak. A magyarok ötödannyit fizetnek villamos energiáért, mint a németek, és idehaza hatvan százalékkal kell kevesebbet fizetni az európai átlagárakhoz viszonyítva. A földgázárak terén is óriási védelmet kapnak a magyar emberek: amíg a lakossági ár Magyarországon átlagosan 2,79 eurócent kilowattóraként, addig ugyanezért 24,24 eurócentet kell fizetni Hollandiában, 23,66 eurócentet Svédországban és 23,13 eurócentet Németországban.

A MEKH adatai szerint jövedelemarányosan is a hazai lakosság fizeti az egyik legalacsonyabb árat. Összehasonlításként: 

a magyar családokhoz képest egy átlagos kétkeresős román család háromszor többet fizet villamos energiáért és négyszer többet a földgázért vásárlóerő-paritáson számolva. 

2010 előtt nálunk is ­hasonlóan rossz helyzet volt tapasztalható. A Századvég adatai alapján 2010-ben az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egy főre eső jövedelmének 38 százalékát a rezsiköltségek elvitték, addig 2020-ban már csak 23 százalékát, vagyis a számlák kifizetését ­követően több pénzük maradt életszínvonaluk növelésére. Ezen eredmények eléréséhez viszont teljesen új stratégia végrehajtására volt szükség az energiaellátás terén.

Új stratégia

A polgári kormányok politikáját a stratégiai ágazatokban az állami tulajdon visszaszerzésére tett erőfeszítések érvényesülhettek 2010-től. Elsőként a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját vásárolta vissza az állam 2011-ben a Szurgutnyeftyegaztól ötszázmilliárd forintért, majd 2013-ban az MVM-hez kerültek E.On hazai földgázipari érdekeltségei, később erre épülve jöhetett létre 2015-ben az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (majd Nemzeti Közművek, ma MVM Next) a lakossági ügyfelek kiszolgálására. A további lépések nyomán a 2010-es 29 százalékról 2020-ra 56 százalékra nőtt a hazai tulajdon aránya az energiaszektorban.

Litkei Máté emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években az energiabiztonság kiépítése is prioritás volt, ennek legutóbbi látványos lépése az október 1-jén hatályba lépett új, 15 évre szóló hosszú távú gázszerződés Oroszországgal. Ugyanakkor egy esetleges kormányváltás esetén a baloldal a Moszkvával szemben alkalmazott szankciók keretében elzárná a gázcsapokat.

Fotó: MVM CEEnergy Zrt.

Visszatérve az ellátásbiztonságot erősítő lépésekre: Magyarország 2021. ja­nuár elsejétől 2027. október 1-jéig éves szinten egymilliárd köbméteres kapacitást foglalt le a horvátországi Krk-szigeten lévő cseppfolyósgáz- (LNG-) terminálon úgy, hogy a Shell-lel kötött évi 250 milliárd köbméterre szóló hosszú távú gázszállítási szerződést. Emellett hét szomszédunk közül hattal kiépült a határkeresztező gázszállítási kapcsolat.

Szakmai megfontoltság helyett ideológia

A villamos energia termelése terén kiemelendő a Paksi Atomerőmű, amely a hazai termelés felét, a felhasználás harmadát szolgáltatja. A négy atomerőművi blokk meghosszabbított üzemideje 2032–2037 között jár le, ezek kapacitását pótlandó kezdődött meg a Paks II beruházás. Ám a hazai baloldaltól visszatérő gondolat a projekt leállítása. Az ilyen, az ideológiai alapon meghozott döntések viszont Litkei Máté szerint kiköveznék az utat a hazai energiaellátás-biztonság megszűnéséhez, ami beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járna.

A fosszilis és a nukleáris kapacitások biztosítása mellett komoly fejlődést tapasztalhattunk a megújulók terén is a szakértő szerint, aki hivatkozott a Nemzeti energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig című dokumentumra. Ebben az áll, hogy a naperőművi kapacitás 2030-ra 6500 MW-ra emelkedhet, 2040-re pedig meghaladhatja a 12 ezer MW-ot. Már 2021 végére megközelítette a beépített naperőművi kapacitás a háromezer MW-ot, vagyis a bővülés meghaladja a korábban tervezett mértéket. A Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint levonható az a következtetés, hogy a baloldal kormányra kerülve nemcsak az energetika szektorban végezne óriási pusztítást a gázszállítások felfüggesztésével és Paks II szerződésének felmondásával, de a rezsicsökkentés eltörlésével háztartások százezreinek is megnövelné a terheit.

Borítókép: A paksi atomerőmű vezérlőterme. A létesítmény kapacitásának fenntartását szolgáló Paks II beruházást elkaszálná a baloldal (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)