időjárás 21°C Ulrik 2022. július 4.
logo
Magyarországra is érkezik földgáz a tengereken túlról a horvátországi létesítményből

Csúcsra jár a Krk terminál

Somogyi Orsolya
2021.10.01. 06:44 2021.10.03. 14:24
Csúcsra jár a Krk terminál

Szakadatlanul fogadja a cseppfolyós gázt januári indulása óta az LNG Croatia, a cseppfolyósgáz-szállítmányokat átalakító terminál. A horvátországi Omišalj mellett létrehozott állomás, amelynek fő eleme egy átalakított hajó, a következő hét évben biztos munka elé néz, kapacitásait már egészen addig lekötötték.

Több mint egymilliárd köbméter földgázt továbbított a horvátországi cseppfolyósgáz (LNG)-terminál az európai fogyasztóknak működésének szűk kilenc hónapja alatt. Ez csaknem 1,9 millió köbméter LNG, illetve tizenhárom tankerhajó fogadását jelenti, köztük a tengereken futó legnagyobb típussal, az akár 250 ezer köbméter kapacitású Q-Maxszal két alkalommal érkezett szállítmány a méretét tekintve nem hatalmas, de annál jelentősebb létesítménybe a Krk szigethez – tudtuk meg a terminál meglátogatása alkalmával.

Az LNG Croatia nevű, 280 méter hosszú úszó létesítmény kapacitása, menetrendje már most hét évre le van kötve, és ebben nagy szerepe van a magyar energetikai vállalatnak, az MVM-csoportnak is.

A legfontosabb szállítmányok Afrikából – főként Katarból – és az Egyesült Államokból érkeznek, de jött már Belgiumból, Ausztráliából és Nigériából is hajó.

Praktikus és hatékony

Az LNG-tankerből átalakított terminál előkészítésének története csaknem 15 évre nyúlik vissza, de először 1995-ben merült fel az ötlet, vagyis a 2021. januári indulást nagyon is várták már a gázpia­ci szereplők. A teljesség igénye nélkül érdemes felidézni, hogy az első megvalósíthatósági tanulmány még 2008-ban szárazföldi létesítményre vonatkozott Omišalj kikötőjében, majd meg is alakult a projektcég, de a beruházást 2010-ben mégis lefújták. Hat évvel később jelentették be a projekt újraindítását.

Ekkorra azonban már – lényegében a forráshiány és az idő sürgetése miatt – szárazföldi helyett inkább úszó létesítményt kezdtek el tervezni, ami praktikusan egy LNG-hajó átalakításával, illetve a szárazföldi infrastruktúra megépítésével viszonylag egyszerűen kivitelezhető volt. Ez ugyan az eredeti tervhez képest kisebb fogadó- és visszagázosító kapacitással bír, ám pozitívuma a kivitelezési költségekben jelentkezett. További előnye, hogy viharos időszakban elmozdítható, biztonságosabb helyre vihető a hajó. A távlati tervekben továbbra is szerepel egy szárazföldi terminál megépítése.

Hatszázszoros  különbség

A létesítményen négy LNG-tank van 140 köbmétert meghaladó összkapacitással. Az ezekbe a szállítóhajókból átfejtett, nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten (mínusz 162-168 Celsius-fokon) tartott, így folyékony halmazállapotot felvevő földgázt három egység gázosítja újra. Ezek óránként 451 köbméter, immár gáz halmazállapotú energiahordozót képesek továbbítani a horvát nemzeti vezetékhálózatba.

Az LNG és a normál nyomáson lévő gáz sűrűsége közti különbség nagyjából hatszázszoros, vagyis cseppfolyós állapotban hatszázszor annyi gáz szállítható, mint eredeti halmazállapotában.

Maga az újragázosítás a tengervíz és glikol segítségével történik: a víz melegét a glikolon keresztül átadják az LNG-nek, majd a lehűlt vizet visszaengedik a tengerbe.

Amint arról lapunk is beszámolt, az első, Magyarországra érkező szállítmányt az idén január 1-jén fogadta a terminál. Az MVM-csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia vette át és továbbította az energiahordozót. (A cég az idén július 1-je óta az MVM CEEnergy Zrt. nevet viseli.) A szállítmány a 12 éves, 289 méter hosszú Tristar Rubyn érkezett, a hajó 155 ezer köbméteres kapacitását teljesen kihasználva, 91 millió köbméter gázegyenértékű szállítmányt vitt első Krk szigeti dokkolásakor. Ez volt az a Magyarországnak és Horvátországnak is stratégiai jelentőségű pillanat, amely egyrészt az új földgázellátási útvonal részét képező létesítmény kereskedelmi üzembe állását, másfelől az MFGK Krk terminálbeli szerepvállalásának a kezdetét is jelentette.

Afrikai gáz a magyar konyhában

A magyar társaság ugyanis már 2020. június 5-én aláírta azt a megállapodást, amely szerint megközelítőleg hétéves szállításra összesen 6,75 milliárd köbméter kapacitást kötött le, vagyis az MVM a terminál legnagyobb ügyfele. A lekötött mennyiségnek csak egy része érkezik magyarországi felhasználásra, a többivel kereskedik a társaság. A pontos arányok nem ismertek, üzleti titokként kezelik, annyi azonban tudható, hogy a Shell-lel kötött megállapodás értelmében évente 250 millió köbméter biztosan hazánkba érkezik. Mindenesetre a lépéssel valódi forrás- és útvonal-diverzifikáció nyílt meg Magyarország előtt, amely az MVM CEEnergy révén kereskedelmi összeköttetésbe került a globalizálódó LNG-piaccal. Így a magyar piacon és a régióban eddig nem elérhető földgázforrásokhoz és új piaci szereplőkhöz is közvetlenül hozzáfér – számoltunk be annak idején.

Az Omišalj melletti terminálnak további jelentőséget ad az, hogy a környéken nincsen versenytársa, noha Európa-szerte – ideértve Törökországot is – 28 fogadóállomással számolnak most a nyilvántartások. Igény tehát volna az ehhez hasonló létesítményekre, különösen a jelenlegihez hasonló, kínálati hiányban szenvedő piaci helyzetben. Emiatt kijelenthető, hogy a Krk terminál, ha az eredetileg tervezetthez képest jóval később is, mégiscsak jókor lépett a piacra.

Borítókép: MVM CEEnergy Zrt. 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.