Maga az újragázosítás a tengervíz és glikol segítségével történik: a víz melegét a glikolon keresztül átadják az LNG-nek, majd a lehűlt vizet visszaengedik a tengerbe.
Amint arról lapunk is beszámolt, az első, Magyarországra érkező szállítmányt az idén január 1-jén fogadta a terminál. Az MVM-csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia vette át és továbbította az energiahordozót. (A cég az idén július 1-je óta az MVM CEEnergy Zrt. nevet viseli.) A szállítmány a 12 éves, 289 méter hosszú Tristar Rubyn érkezett, a hajó 155 ezer köbméteres kapacitását teljesen kihasználva, 91 millió köbméter gázegyenértékű szállítmányt vitt első Krk szigeti dokkolásakor. Ez volt az a Magyarországnak és Horvátországnak is stratégiai jelentőségű pillanat, amely egyrészt az új földgázellátási útvonal részét képező létesítmény kereskedelmi üzembe állását, másfelől az MFGK Krk terminálbeli szerepvállalásának a kezdetét is jelentette.
Afrikai gáz a magyar konyhában
A magyar társaság ugyanis már 2020. június 5-én aláírta azt a megállapodást, amely szerint megközelítőleg hétéves szállításra összesen 6,75 milliárd köbméter kapacitást kötött le, vagyis az MVM a terminál legnagyobb ügyfele. A lekötött mennyiségnek csak egy része érkezik magyarországi felhasználásra, a többivel kereskedik a társaság. A pontos arányok nem ismertek, üzleti titokként kezelik, annyi azonban tudható, hogy a Shell-lel kötött megállapodás értelmében évente 250 millió köbméter biztosan hazánkba érkezik. Mindenesetre a lépéssel valódi forrás- és útvonal-diverzifikáció nyílt meg Magyarország előtt, amely az MVM CEEnergy révén kereskedelmi összeköttetésbe került a globalizálódó LNG-piaccal. Így a magyar piacon és a régióban eddig nem elérhető földgázforrásokhoz és új piaci szereplőkhöz is közvetlenül hozzáfér – számoltunk be annak idején.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!