Elkerülnék a döntéshozók a gáz és az olaj lakossági korlátozását

Megoszlanak a vélemények arról, pontosan milyen gazdasági károkat okozna Európában az orosz földgázszállítás leállítása. A lakosság a tovább emelkedő árakon kívül várhatóan nem szembesülne az 1973-as válsághoz hasonló komoly korlátozásokkal, amelyek bevezetése komoly politikai nehézségekbe ütközne. Míg a lakosságot a takarékoskodásra próbálnák rábírni, arról mindenképp nehéz döntést kellene hozni, mely vállalkozásokat milyen mértékben érintene az energiahordozók kényszerű korlátozása. Azzal mindenki egyetért, hogy az Oroszországból érkező kőolaj és földgáz nélkül már rövid időn belül komoly károkat szenvedne az európai gazdaság.

UKRAINE-RUSSIA-ENERGY-GAS-TRADE Fotó: Europress/AFP/SERGEI SUPINSKY

Ha Oroszország elzárja a gázcsapot, akkor Európának hiánygazdasági intézkedéseket kell majd bevezetnie néhány termelőipari ágazatban, és ehhez sokat tanulhat a hetvenes évek olajsokkjának a tapasztalataiból. Egyes közgazdászok számításai szerint viszont a korlátozások csak elenyésző mértékben vetik majd vissza a régió bruttó hazai termékét – olvasható a távirati iroda összefoglalójában.    

Mivel Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Európának szinte létfontosságú földgáz- és kőolajellátást, az európai kormányok az 1973-as energiaválságot idéző adagolási terveket lesznek kénytelenek alkalmazni.

Olaj nélkül talán elboldogulnánk, de földgáz nélkül nem

Napjainkban annak kicsi a valószínűsége, hogy autómentes vasárnapokkal, kikapcsolt lámpákkal és a központilag előírt lefekvési idővel szembesüljön Európa, mint az arab olajembargó idején. A közelmúlt tapasztalatai alapján a vállalatok viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni az ellátási hiányhoz. 

Az energiaellátás visszaesése egyes becslések szerint az európai gazdasági teljesítményt ezért csak egy százalékkal vetné vissza, bár ez meglehetősen optimista forgatókönyv.

Ha megszűnne az orosz földgázexport, több multinacionális vállalat azonnal visszafogná vagy leállítaná a termelést Fotó: EP/AFP/Pavel Lvov

A kormányok azt is megtanulták, hogy az olyan megszorító intézkedések, mint az üzemanyag-adagolás bevezetése a kutaknál, kevés eredményt hoznak, ha a lakosság nem támogatja azokat. 

Ezért valószínűleg inkább kevésbé szigorú megoldások kerülnének előtérbe: az embereket próbálnák meg rávenni a takarékoskodásra a döntéshozók.

A nehéz döntéseket és szigorú intézkedéseket ugyanakkor nem úsznák meg a döntéshozók. Kényes döntés lenne, mely iparágak energiaellátását kell csökkenteni, de akár a háborús helyzetekre jellemző kíméletlen intézkedések meghozatalára is rákényszerítheti a kormányokat.

A korábbi tapasztalatok szerint még annak a listának a felállítása is politikai nehézségekbe ütközhet, hogy mely iparágaknak kellene a leghosszabb ideig üzemanyagot kapniuk.

Míg Európa az orosz nyersolajimportot más forrásokból úgy-ahogy képes lehet kiváltani, a földgázzal belátható időn belül ugyanezt nem lesz képes megtenni. Vagyis a földgáz adagolására szinte biztosan sor kerülne, ha Oroszország elzárná a gázcsapot az ellene bevezetett széles körű gazdasági szankciók megtorlásaként.

Kevésbé függhet Európa az orosz gáztól?

Egyes közgazdászok szerint a gazdasági növekedést ez csak csekély mértékben vetné vissza. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint az európai vállalatok gázellátásának tízszázalékos csökkenése az euróövezet bruttó hozzáadott értékét mintegy 0,7 százalékkal vetné vissza. A sokkal inkább szolgáltatásorientált európai gazdaságok sokkal kevésbé sínylenék meg az energiaellátás csökkenését, mint az erősen termelésorientált kínai gazdaságot a tavalyi energiaellátási gondok.

A korábbi energiaadagolási epizódok nem voltak olyan károsak, mint amilyenekre számítani lehetett, és a vállalatok szükség esetén hatékonyságnövelő intézkedésekkel rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez – idézte az MTI a Capital Economics elemzését. Az ECONtribute közgazdászhálózat által készített tanulmány szerint még az orosz energiától leginkább függő nyugat-európai országban, Németországban is 1,4 százalékkal csökkenne a GDP, ha az olaj-, gáz- és szénfogyasztást nyolc százalékkal csökkentenék.

Leállna a termelés, ha elzárnák az oroszok a gázcsapot 

A pesszimistább forgatókönyvek sem ritkák. A Nomisma Energia becslése szerint az olasz gazdaság, amely szintén Oroszországtól függ energiaellátásában, 5,6 százalékos visszaesést szenvedne el, ha az oroszországi gázszállítások nagyjából a felére csökkennének, feltételezve némi hatékonyságnövekedést, de alternatív forrásokra történő átállást nem.

Németországban a BASF vegyipari konszern máris a működés teljes leállítására figyelmeztetett, ha a földgázellátás a jelenlegi szükségletek kevesebb mint felére csökken. Valószínűleg tehát azok az iparágak kapnak elsőbbséget, amelyeknek a termelési folyamat részeként hőre van szükségük, például a vegyipari, fém-, üveg- és papírgyártók.

Az azonnali embargó által megkövetelt adagolás alapvetően háborús gazdaság elosztási mechanizmusához lenne hasonló.

Közel hatvanszázalékos áremelkedés. Pénteken háromheti csúcs után 16,5 százalékos heti áremelkedéssel zárhat az európai szabadpiaci földgázár. Az első negyedévben 56 százalékos volt az áremelkedés. Az uniós földgáz hollandiai piaci (TTF) jegyzése háromheti csúcsra, megawattóránként 133 euróra emelkedett, majd péntek délutánra 118 euróra csökkent. A piac az orosz gázszállítások leállásának esélyeit mérlegeli az elszámolási devizáról folyó vita közepette. Az idei első negyedévében a gáz európai ára több mint 56 százalékkal emelkedett. Ez a hét pedig előreláthatólag 16,5 százalékos emelkedéssel zárul. Az első negyedév folyamán 326,28 eurón alakult ki a történelmi árcsúcs.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP/Sergei Supinsky)